Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bittera Éva: Egy magyar arisztokrata nő kisebbségi léthelyzetben (1918–1945). Csáky Mihályné gróf Nemes Gabriella sorsa a családi iratok tükrében
EGY MAGYAR ARISZTOKRATA NÖ KISEBBSÉGI LÉTHELYZETBEN (1918-1945) gyanúja is, hogy Csáky Mihályné 1952-ben szándékosan hangsúlyozta a család állattenyésztésben szerzett tapasztalatait — mivel az életrajzot vallatói kifejezetten az ellene indult eljárás részeként készíttették.) 1913-ban a Nemes család áttette székhelyét Komjátra,26 és ettől kezdve csak ritkán jártak vissza a ma már Kenderes részét képező Bánhalmára. Az 1910-es évek elején sorban születtek az újabb Nemes-gyermekek, a legfiatalabb, Nemes Anna, 1914 januárjában. Az első világháború kitörésének évében a tizenkét éves Nemes Gabriella súlyos skarláttal küzdött, a felépülés utolsó fázisaként hetekig lábadozott a monarchiabeli arisztokrácia kedvelt üdülő- és gyógyulóhelyén, a horvátországi Lovránában.27 A háború a szűk család körében nem követelt halálos áldozatot. Az édesanya, sok más főúri feleséghez hasonlóan, karitatív tevékenységgel, egészségügyi szolgálattal igyekezett segíteni a hátországot és a visszatérő sebesülteket. Komjáton húszágyas hadikórházat létesített, lehetőséget biztosított a település asszonyainak és leányainak ápolónői tanfolyam elvégzésére, emellett a Vöröskereszt az ő kezdeményezésére rendezett be egy kisebb üdítő-állomást az érsekújvári pályaudvaron, ahol teát, kenyeret és cigarettát osztottak az átutazó katonáknak.28 Mindebből legidősebb leánya, Gabriella kevéssé vehette ki a részét; édesanyja legfeljebb annyit engedélyezett számára, hogy vasárnaponként felolvasson a kórházban fekvő sebesült katonáknak, vagy sakkozzon velük. Nemes Jánosné Csáky Natália híresen szigorú asszony volt, férje 1928-ban bekövetkezett halála után pedig egyértelműen ő volt a Nemes-klán feje. Gróf Edelsheim Gyulai Ilona leírása szerint „Mausi Mama” jelentős túlsúlyával és két, folyvást mellette sertepertélő tacskójával tiszteletet parancsoló jelenség volt.29 26 Ma Komjatice, Szlovákia, Nyitrai kerület. 27 Ma Lovran, Horvátország, Isztria, Tengermellék-Hegyvidék megye. 28 Nemes Jánosné háború alatti karitatív tevékenysége nem egyedülálló a korban, számos arisztokrata asszony látott el hasonló feladatokat. Egyik legaktívabb „képviselőjük” gróf Erdődy Sándorné volt. Számos társához hasonlóan Erdődy Sándorné is részben szervezeti keretek között, a Vöröskereszttel karöltve végezte munkáját, részben viszont saját forrásból, a család kastélyait is felhasználva kórház céljára. A jótékonykodás és betegápolás visszatérő elemei között találjuk az ideiglenes kórházak kialakítását és a személyes önkéntes munkavállalás mellett anyagi támogatását is, valamint a már említett üdítőállomások létesítését a nagyobb pályaudvarokon. Lásd Kelbert Krisztina: Gróf Erdődy Ilona. (Arcképcsarnok- Híres szombathelyi nők 14.) Szombathely 2016. 19-21. 29 Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség I-II. Bp. 2011. I. 36. A család az 1918 végi összeomlást és a kommünt részben komjáti otthonában, részben Budapesten élte meg. Az életrajz nem tér ki a kastélyt, a birtokokat vagy a családtagokat ért atrocitásokra, ám ez a tény, ismerve a dokumentum keletkezésének körülményeit, nem zárja ki, hogy a Nemesek is átéltek kifejezetten személyük és vagyonuk ellen irányuló incidenseket. Birtokaik földrajzi elhelyezkedése révén a család kétszeresen is vesztett Trianonnal: a román és a csehszlovák földreform is súlyosan érintette a Nemes-javakat. 176
