Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bittera Éva: Egy magyar arisztokrata nő kisebbségi léthelyzetben (1918–1945). Csáky Mihályné gróf Nemes Gabriella sorsa a családi iratok tükrében
EGY MAGYAR ARISZTOKRATA NÖ KISEBBSÉGI LÉTHELYZETBEN (1918-1945) írnom Neked!! Azt a másik levelet, amit a nyilvánosságnak írtam, olyan nehéz volt megírni, azért ment csak oly későn el! Nem tudok Dicmicemnek15 úgy írni, mint ahogy az emberek azt mondják, hogy »illik«!!”16 Csáky az egy nappal korábban elküldött levelére utalt, amely szintén fennmaradt a levéltárban őrzött dokumentumok között.17 A két írás közti különbség tetten érhető a levelek tartalmában és hangnemében (a korábbi konvencionálisabb, mértéktartóbb, ridegebb), de leginkább a megszólításban és a búcsúformulában szembetűnő az eltérés. 15 Csáky Mihály ezt a becenevet adta feleségének, az összes levelében ez a megszólítás szerepel. 16 Csáky Mihály levele Nemes Gabriellához. Bijacovce [Szepesmindszent], 1923. okt. 24. OStA HHStA SB Csáky 244-8. A (későbbi) házaspár teljes levelezésére jellemző a felkiáltójel szinte kizárólagos használata és az írásjelek halmozása. 17 Csáky Mihály levele Nemes Gabriellához. Bijacovce [Szepesmindszent], 1923. okt. 23. OStA HHStA SB Csáky 244-8. 18 Gyáni Gábor: Az ego-dokumentumok történetírói haszna. Bárka 27. (2019) 2. sz. 69-74. 19 Uo. 73. 20 Uo. 21 Például Pető Andrea: Társadalmi nemek és a nők története. In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk. Bódy Zsombor - O. Kovács József. (Osiris Tankönyvek) Bp. 2006. 521-538.; Judith Butler: Problémás nem. Feminizmus és az identitás felforgatása. (Feminizmus és történelem) Bp. 2006.; Van-e a nőknek történelmük? Szerk. Joan Wallah Scott. (Feminizmus és történelem) Bp. 2001. A levél mint egodokumentum történeti forrásértéke az imént felvázolt gyakorlat vizsgálatán nyilvánvalóan túlmutat, amint erre Gyáni Gábor is felhívja a figyelmet egy 2019-ben megjelent tanulmányában.18 Gyáni többek között Fritz Redlichnek és Sipos Balázsnak a napló, a memoár és a levelezés műfajának történeti hasznosíthatóságáról és hitelességéről vallott nézeteit ismerteti írásában, míg végül ő maga arra a következtetésre jut, hogy a napló és a többi egodokumentum - beleértve a levelet is -, hitelességét és valódi forrásértékét az adja, hogy „[...] a maga szubjektív mibenlétében idézi fel — hiteles módon — azt a múltat, melynek történelmiesített fogalma egyáltalán nem független a cselekvő (az érző és gondolkodó) történelmi ágenstől”.19 Hogy a történész ki tudja-e hámozni a rendelkezésére álló forrásból azt az egyéni történelmi tapasztalatot, amelyre kíváncsi, és amely minden ilyen egodokumentumot unikálissá tesz, az — mint valójában minden történeti kutatás — a megfelelő kérdésfeltevéstől függ. Ebben az esetben különösen nagy szükség van a történész kreativitására, mivel minden egyes ego-forrás egyedi nézőpontot tükröz, ebből kifolyólag „személyre szabott” problémafelvetést követel meg attól, aki meg akarja ismertetni.20 A Csáky-levelezés esetében ezek a témák egy kisebbségi létállapotba sodródott magyar arisztokrata család életviszonyiban, mentalitásában, anyagi helyzetében határozhatóak meg, a klán egyik fontos tagjának, Csáky Mihálynénak a szemszögéből vizsgálva. Jelen tanulmánynak nem témája a nőtörténet-írás mint „műfaj” sajátosságainak részletes bemutatása, ehhez napjainkban egyre bővülő szakirodalom áll rendelkezésünkre.21 Röviden mégis meg kell említeni, 174
