Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bittera Éva: Egy magyar arisztokrata nő kisebbségi léthelyzetben (1918–1945). Csáky Mihályné gróf Nemes Gabriella sorsa a családi iratok tükrében
Bittera Eva EGY MAGYAR ARISZTOKRATA NŐ KISEBBSÉGI LÉTHELYZETBEN (1918-1945) Csáky Mihályné gróf Nemes Gabriella sorsa a családi iratok tükrében A hazai történelemtudomány a centenáriumhoz közeledve az utóbbi években kiemelt figyelmet szentelt a Trianon-témakörnek. A politika- és hadtörténeti munkák megjelenése mellett a korszakot tárgyaló társadalomtörténet-írás terén új módszertani trendek kibontakozásának lehetünk tanúi. Egyrészt kitolódtak a vizsgálat időbeli keretei: napjainkra talán a korszak iránt érdeklődő laikusok számára is egyértelművé vált, hogy a Trianon-traumában 1920. június 4-én csupán a pont került fel az ’i’-re. Ha Trianonról beszélünk, akkor a legszűkebb értelemben véve is már az 1918 és 1921 közötti időszakot tárgyaljuk. Nemcsak az elemzések időbeli kerete, de gyakran a perspektívája is megváltozott a kurrens szakirodalmi munkákban. Az egyéni sorsokra fókuszálva ma már kézzelfogható közelségbe kerülhet az olvasó számára az Osztrák—Magyar Monarchia szétesése, az impériumváltások és a békeszerződés aláírása nyomán össztársadalmi szinten bekövetkezett válságéveket megélő kisember sorsa, és a már jól ismert statisztikák és veszteséglisták száraz tényei mögött kirajzolódik a karriereket és egzisztenciákat romba döntő, családokat szétválasztó valóság.1 Bemard Lepetit-vel szólva a történelmi vizsgálat során a léptékek változtatása a valóság újabb részleteinek megismeréséhez, a korábbiaktól eltérő ok-okozati összefüggések felismeréséhez vezetheti a kutatót.2 1 Ehhez lásd például Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon. Az összeomlás és a békeszerződés történetei. (Modern magyar történelem) Bp. 2020.; Trianon arcai: naplók, visszaemlékezések, levelek. Szerk. Kunt Gergely - L. Balogh Béni - Schmidt Anikó. Bp. 2018. 2 Idézi Szíjártó M. István: Mi a mikrotörténelem? Aetas 11. (1996) 4. sz. 157. Tanulmányomban egy arisztokrata nő, gróf Csáky Mihályné, született gróf Nemes Gabriella perspektívájából mutatom be a Csehszlovákiában maradt magyar főnemesség két háború közötti létviszonyainak és mentalitásának néhány elemét. Csáky Mihályné iratanyaga lehetővé teszi, hogy a Párizs környéki békék előírásai alapján megalkotott közép-európai társadalmi berendezkedés következményeit egy egyéni sorsot követve vizsgáljuk meg, így gazdagítva a kor kollektív tapasztalatairól alkotott képünket. A magyar arisztokráciatörténeti munkák közül viszonylag kevés foglalkozik hangsúlyosan a két világháború közötti időszakkal, eltekintve a korszakot meghatározó főnemesi származású politikusok biográfiáitól. A forráskiadások közül 171 SZÁZADOK 156. (2022) I. SZÁM
