Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bodovics Éva: Az 1878-as miskolci árvíz társadalom- és gazdaságtörténeti nézőpontból
BODOVICS ÉVA nemcsak a civil lakosság, hanem az önkéntes tűzoltó egylet, valamint a városban állomásozó 65. zászlóalj több tagja is a vész helyszínére sietett menteni. Amint az ár levonult, s megvirradt, felgyorsultak a folyamatok. Azonnal táviratot küldtek a környező településeknek és a legfontosabb napilapoknak, hogy a külvilágtól elzárt város számára mielőbb segítséget szerezzenek. Éppen ezért legelőször a közlekedést kellett helyreállítani. Az árvíz után azoknak, akiknek a háza összedőlt vagy életveszélyessé vált, részben a családtagoknál, részben pedig a város által kialakított ideiglenes menhelyeken biztosítottak szállást.52 52 Soltész Nagy Kálmán: Miskolcz város Tekintetes Képviselő Közgyűléséhez hivatalos jelentése Soltész Nagy Kálmán polgármesternek az 1878. évi augusztus 30-31 -iki árvíz lefolyásáról, pusztításairól, és a 139/878. számú határozattal megválasztott árvizbizottság működéséről. Miskolcz 1879. 8. 53 Bizottsági ülés jegyzőkönyve, 1878. szept. 4. MNL BAZML IV. 1923. A miskolci, 1878. augusztus 31-i árvíz folytán keletkezett iratok gyűjteménye (a továbbiakban: IV. 1923.) 4. dob. sz. n.; IV. 809. b. Borsod vármegye alispánjának iratai. Közigazgatási általános iratok (a továbbiakban: IV. 809. b.) 2886/1878.; Árvízbizottsági jegyzőkönyv, 1878. szept. 10. MNL BAZML IV. 1923. 4. dob. sz. n. 54 Árvízbizottsági jegyzőkönyv, 1878. szept. 8. MNL BAZML IV. 1923. 4. dob. sz. n. 55 Árvízbizottsági jegyzőkönyv, 1878. szept. 10. MNL BAZML IV. 1923. 4. dob. sz. n. 56 Soltész Nagy K: Miskolcz város i. m. 12. Az árvíz másnapján felállított ideiglenes vészbizottságot szeptember 5-én felváltotta az állandó árvízbizottság. Ekkorra a legfontosabb útvonalak már járhatóvá váltak, emellett megkezdték a kórház épületének megtisztítását az áradás nyomaitól. Budapestről rendőrök, Dobsináról, illetve a megyéből munkások érkeztek segédkezni.53 így szeptember 10-ére a város főbb útvonalain helyreállt a közlekedés, a legnagyobb torlaszokat szétbontották, az összes emberi és állati holttestet eltemették. Mondhatjuk tehát, hogy az árvíz után kicsivel több mint egy héttel megszűnt a közvetlen vészhelyzet, amelyet az is jelez, hogy szeptember 8-ától az árvízbizottság elegendőnek látta, ha csak minden második nap ülésezik.54 A válságkezelés első szakaszának második periódusában kezdetüket vették a helyreállítást célzó munkálatok, például a hidak újjáépítése.55 Időközben megkezdték a károsultak számbavételét és a károk összeírását is. A felvétel háztartásonként történt; név szerint csak a családfőt nevezték meg. Éppen ezért a hivatalos jelentésben szereplő 2956 „károsult”56 inkább a károsult háztartások számára vonatkozik, nem pedig a személyekre. Miután nem voltak ritkák az 5-8 vagy akár 10-12 fős háztartások, feltételezhetjük, hogy az árvízben károsodottak száma több mint háromszorosa is lehetett a hivatalos kimutatásnak. A károk megállapításával kapcsolatban ugyanolyan óvatosan kell eljárnunk, mint a károsultak számával, ugyanis a veszteségek rögzítése között jelentős eltéréseket találunk. A várost érintő károk összege 34 670 forintot tett ki a városi mérnök becslése alapján, ami elenyészőnek mondható az 1 739 771 forintban megállapított lakossági kárhoz képest. 159
