Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bodovics Éva: Az 1878-as miskolci árvíz társadalom- és gazdaságtörténeti nézőpontból
KL 1878-AS MISKOLCI ÁRVÍZ TÁRSADALOM- ÉS GAZDASÁGTÖRTÉNETI NÉZŐPONTBÓL Némely gazda oly nagy mennyiségben vonta ki a vizet a mederből, hogy azzal súlyos károkat okozott az alsóbb részeken található vízfogyasztóknak.27 27 MNL BAZML IV. 1902. c. Miskolc város Képviselőtestületének (Képviselőközgyűlésének) iratai. Közgyűlési iratok (a továbbiakban: IV. 1902. c.) 129/1878 28 A fürdő melletti zúgó felnyitása áradás idején létfontosságú volt a város védelme szempontjából, ezért elrendelték, hogy a zúgó kulcsából legyen egy példány a sárga fürdő tulajdonosánál, egy a közeli malom molnárjánál, egy pedig a rendőrségen. 29 A szefárd hitközség saját imaháza és fürdője 1882-ben készült el. MNL BAZML IV. 1905. b. 48/1882. 30 A forrásokból nem derül ki, hogy az uszodát használták-e télen korcsolyázásra, vagy volt mellette egy különálló korcsolyapálya is. Borsod, 1875. június 24. 5. MNL BAZML IV. 1905. a. 551/1875 31 MNL BAZML IV. 1902. c. 129/1878.; IV. 1905. c. Miskolc város tanácsának iratai. Tanácsi iratok (a továbbiakban: IV. 1905. c.) 3246/1878. Az elmondottakból nemcsak az látszik, hogy sokaknak megélhetésük egyedüli biztosítéka volt a víz, hanem az is, hogy ezek az emberek egymástól függtek, s fennmaradásuk érdekében szoros együttműködésre kényszerültek. Ez az együttműködés azonban nagyon sérülékeny volt, a legkisebb vélt vagy valós érdeksérelem is nagy konfliktusokat eredményezett, amelyekben félig-meddig külső félként a város próbált igazságot tenni hatalmánál fogva. A Szinva vize azonban több volt, mint pusztán gazdasági erőforrás. Ez a kis patak számos rekreációs lehetőséget is kínált a városlakók számára. A nagy vízfelhasználók közé tartoztak a fürdők, melyek egy része a városi zsidóság számára rituális célokat szolgált, egy részük viszont mindenki által látogatható volt. Korszakunkban a források két zsidó fürdőt említenek; egyet a Nagy Hunyad utcában, az úgynevezett sárga fürdőt,28 és egy másikat, amelyet a hitközség szefárd ága építtetett a Király utcán, miután kiváltak a zsidó közösségből.29 Ezek a fürdők nem közvetlenül a Szinva főmedréből nyerték a vizet, hanem inkább a malomárokból és a Pecéből; talán így próbáltak tiszta vízhez jutni, amelyet aztán visszaengedtek a patakba. 1875-ben épült meg a város egyetlen uszodája, amely télen - jó üzleti érzékről tanúskodva - korcsolyapályaként üzemelhetett.30 Mivel az uszoda a város felső részén volt, s ráadásul tetemes mennyiségű vizet fogyasztott napról napra, sejteni lehetett, hogy a többi vízfogyasztó nem osztotta a lakosság örömét. 1878 júliusában a városi tiszti ügyész felszólítást küldött a tulajdonosnak, Schack Antalné sz. Martin Máriának, mihelyt az megnyitotta az uszodát, mert az sértette a város tulajdonában lévő Király malom érdekét.31 A sokfajta vízhasználati módból következik, hogy egy esetleges áradás alkalmával sokan károsodtak, ráadásul a számtalanszor nem megfelelőnek minősülő vízhasználat csak tovább súlyosbította a veszélyt. A források arra utalnak, hogy a lakosság többnyire tisztában volt azzal, hogy az év mely részében számíthatnak 148
