Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bodovics Éva: Az 1878-as miskolci árvíz társadalom- és gazdaságtörténeti nézőpontból
KL 1878-AS MISKOLCI ÁRVÍZ TÁRSADALOM- ÉS GAZDASÁGTÖRTÉNETI NÉZŐPONTBÓL katasztrófa teljes körű megértéséhez, történeti jelentőségének felméréséhez elengedhetetlenül szükséges az esemény létrejöttében szerepet játszó környezeti okok vizsgálata is. Jóllehet ennek elvégzéséhez a történészi szakképzésből általában hiányzó ismeretek és módszerek elsajátítására és alkalmazására volt szükség. A környezeti okok vizsgálatakor elsősorban arra kerestem a választ, hogy mely, az éghajlati körülményekben bekövetkezett változások eredményezhették azt, hogy az 1878. évi augusztusi árvíz a korábbi miskolci árvizeknél jelentősen nagyobb vízmennyiséggel folyt le. Amikor az első, tájékozódó jellegű vizsgálódásokat végeztem az éghajlatra vonatkozóan, hamar feltűnt, hogy a korszakban előforduló sorozatos árvizek hátterében nem csupán egy-egy csapadékgazdag év vagy évszak, és/vagy nem megfelelő árvízvédelem áll, hanem a korábbi időszaktól jelentős mértékben különböző, több évet felölelő, anomáliákban bővelkedő periódusról van szó, amelynek esetében nem túlzás rövidtávú időjárás változásról beszélni. Hogy milyen mértékben különbözik s mennyiben egyedülálló ez a jelenség mind időben (volt-e máskor is ehhez hasonló éghajlat változás?), mind térben (csak az ország egyes régióira terjed ki, vagy általános, esetleg kontinentális szintű jelenségről beszélhetünk-e?), arra egyrészt a hazai éghajlati adatsorok vizsgálata, másrészt nemzetközi történeti klimatológiai kutatások adhatnak választ. Magyarországra vonatkozóan három város, Budapest, Szeged és Eger csapadék és hőmérsékleti adatsorait vetettem tüzetesebb vizsgálat alá. Miskolc azért nem került be a vizsgált települések közé, mert a helyi meteorológiai mérőállomás csak a század végén állt fel, így rendszeres és megbízható adatokkal csak 1900-tól rendelkezünk. Ezért a miskolci adatok helyett a legközelebb eső, mérőállomással rendelkező település, Eger adatait használtam fel. Annak érdekében, hogy megbizonyosodjunk róla, hogy az egri adatok kiválthatják a miskolciakat, korreláció-elemzést végeztem a hőmérsékleti és csapadékadatokra vonatkozóan egy későbbi időszakban, amikor már Miskolcról is vannak megbízható mérések.11 11 Az éves csapadékmennyiség korrelációs együtthatója 0.93, míg az éves átlaghőmérséklet korrelációs együtthatója 0.90, ami szoros összefüggést jelez a két város adatsorai között ahhoz, hogy Eger adatai visszamenőleg is használhatóak legyenek a történeti elemzés számára. 12 Bodovics Eva: Időjárási válság Magyarországon? Csapadék- és hőmérsékleti viszonyok elemzése instrumentális adatok alapján az 1871 és 1900 közötti időszakra vonatkozóan. Történeti Földrajzi Közlemények 15. (2019) 3-4. sz. 70-85. Terjedelmi korlátok miatt itt nincs lehetőség elmélyülni az adatok elemzésében, de egy korábbi munkámban erről már részletesen beszámoltam.12 E kutatás alapján azt az óvatos következtetést vonhatjuk le, hogy körülbelül az 1870-es évek közepétől 1882/1883-ig a korábbi időszaktól eltérő, megemelkedett csapadékmennyiség figyelhető meg Budapesten és Egerben, s feltehetőleg Szegeden is. 142
