Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bodovics Éva: Az 1878-as miskolci árvíz társadalom- és gazdaságtörténeti nézőpontból
KL 1878-AS MISKOLCI ÁRVÍZ TÁRSADALOM- ÉS GAZDASÁGTÖRTÉNETI NÉZŐPONTBÓL Az 1980-as, de különösen az 1990-es években új szemlélet jelent meg a katasztrófakutatásban, amelynek hatására a korábban használatos, a társadalmi tényezőt túlhangsúlyozó, ugyanakkor a természetit negligáló katasztrófafogalom is átalakult.5 A folyamatosan zajló definíciós vitákba bekapcsolódva antropológusok és kulturális földrajzzal foglalkozók a katasztrófa fogalmának kiszélesítését javasolták.6 Mindenképpen a fogalom részévé kívánták tenni, hogy a katasztrófák társadalmi konstrukciók,7 önmagukban nem, csak az emberek definíciós konszenzusa által léteznek,8 illetve sokkal inkább magyarázhatók a társadalmi állapot, az ember és környezetének kölcsönhatása, valamint a történelmi strukturális folyamatok összefüggésében, mintsem rendkívüli események (földrengések, hurrikánok, szárazságok stb.) hatásaként.9 Ilyen módon a katasztrófák keletkezésükben összetett, multidimenzionális,10 hibrid jelenségek, amelyek megfelelő vizsgálata minimum átfogó, holisztikus szemléletet, de leginkább interdiszciplináris megközelítést igényel. Az antropológiai szemlélet abban a tekintetben is újítást eredményezett, hogy a katasztrófákat sokkal inkább egy folyamat elemeként, mintsem szinguláris, epizodikus eseményként gondolta el. Eszerint a katasztrófa egy olyan folyamat, melynek előzményei mélyen a múltban gyökereznek, 5 A katasztrófa fogalmáról szóló diskurzushoz lásd példaként az International Journal of Mass Emergencies and Disastersnek a katasztrófa fogalmáról szóló 1995/3. tematikus számát, illetve What is a disaster? Perspectives on the Question. Ed. Enrico L. Quarantelli. New York 1998.; Anthony Oliver- Smith^h^i is a Disaster? Anthropological Perspectives on a Persistent Question. In: The Angry Earth. Eds. Antony Oliver-Smith - Susanna Hoffman. New York 1999. 18-34. 6 Oliver-Smith, A.: What is a disaster? i. m. 22. 7 Az angol nyelvű szakirodalom a magyarnál kifejezőbben tudja visszaadni a természeti ágens és a konstrukció folytán előálló esemény különbségét azáltal, hogy megkülönbözteti a natural hazard (ter mészeti veszélyforrás) és a natural disaster fogalmát. Christian Rohr szerint ahhoz, hogy a natural hazard-ból natural disaster váljék, a következő hét feltétel szükséges: 1. az emberek nem képesek arra, hogy megbirkózzanak az általuk elérhető eszközök révén a pusztítással, 2. az egyes személyek képtelenek elmagyarázni és megérteni az eseményt, 3. anyagi és személyi károk (suffering), 4. az esemény váratlansága, amely attól függ, hogy mennyire felkészült a közösség az egyszeri vagy ismétlődő veszélyekre, 5. rövid időn belül előforduló természeti veszélyek sorozata, amely hozzájárul a sújtott közösség sebezhetőségének fokozódásához, 6. az interpretáció szimbolikus konnotációi és mintái (például a Bibliában leírt katasztrófákra való utalás), 7. általános nehéz helyzet, mint például szimultán előforduló gazdasági, vallási és klimatikus válságok aló. századi Európában. Christian Rohr: Confronting avalanches in the Alps in the late middle ages and early modern era. In: Weather, Local Knowledge and Everyday Life: Issues in Integrated Climate Studies. Eds. Vladimir Jankovic - Christina Barboza. Rio de Janiero 2009. 67-74., itt: 68. 8 Lori A. Peek — Denis S. Mileti: The History and Future of Disaster Research. In: Handbook of Environmental Psychology. Eds. Robert B. Bechtel - Arzah Churchman. New York 2002. 511-524., itt: 512. 9 Oliver-Smith, A.: What is a disaster? i. m. 22. 10 Anthony Oliver-Smith: Theorizing Disasters: Nature, Power, and Culture. In: Catastrophe and Culture. The Anthropology of Disaster. Eds. Susanna M. Hoffman - Anthony Oliver-Smith. Santa Fe- Oxford 2002. 23-47. 140
