Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - B. Szabó János – Sudár Balázs: Hol lehetett a rejtélyes „vlndr-i” csata?
HOL LEHETETT A REJTÉLYES „VLNDR-I” CSATA? Aranymezükben, a Kaukázus és környéke jellemzése során: itt szerepel Vlndr ostroma, majd annak bevétele után a négy türk nép Bizáncig vezetett portyája. Másodjára a Tanbihb&n az öt balkáni thema kapcsán, amikor a burgarok és az összefoglalóan vlndrijá-nak nevezett négy türk nép támadást intéznek Bizánc ellen. Mindkét esetben fölbukkan a 320-as évszám is. A két történet teljesen azonosnak tűnik, mégsem egészen egyeznek. Egyfelől az egyiknél van várostrom (Vlndr), a másiknál nincs. Az egyikben csak a négy türk nép van jelen, a másikban a vlndr-ok és a burgarok is szóba kerülnek. Az egyik biztosan a Balkánon játszódik - ezért kerül egyáltalán lejegyzésre a történet -, a másik Vlndr városánál, amelyet a szerző kifejezetten a birodalom keleti végeire helyez. Azaz könnyen lehet, hogy itt két különböző, de esetleg azonos vagy - legalábbis al-Maszúdí szerint - azonos nevű szereplőkkel (is) bíró történet mosódott össze. Az egyik egy kaukázusi várostromot beszél el (Vlndr-ét), a másik pedig egy balkáni hadjáratot. Ráadásul az „azonos” darálásnak - „320 után” — nem kell ténylegesen azonos dátumot takarnia. Könnyen lehet, hogy a balkáni akció valóban a magyarokhoz köthető, és 934-re tehető, hiszen a leírás és György barát információi lényegében egybeesnek, s al-Maszúdí említi a türkök andalúziai hadjáratát is, ami egyértelműen a Kárpát-medencei magyarokhoz kötődik. A másik történetet pedig egyelőre nem tudjuk pontosan időhöz kötni, de jól illeszkedne a bizánciak által a 930-as évek végén indított kelet-anatóliai offenzívába. Ha azonban két történeti mag áll al-Maszúdí leírása mögött, akkor nem biztos, hogy a szereplői kör teljesen azonos. A kaukázusi hadakozásnak a Kárpátmedencében élő magyarság aligha lehetett a részese. A keleten maradt néprészek azonban igen: őket sejthetjük a badzsgard elnevezés mögött. Jöhettek az Urál vidékéről, de akár a Kaukázus környékéről is, hiszen Bíborbanszületett Konstantin leírása szerint az egyik savartoi asphaloi csoport a perzsa végekre, talán éppen a Kaukázus vidékére költözött.62 62 Ehhez lásd még Sudár B.: Hétország i. m. A másik, balkáni történetnek szintén lehettek magyar résztvevői. Akár úgy, hogy a négy türk nép közé sorolt badzsgardot a keleten maradt magyarokkal azonosítjuk (mással nem is igen lehetne), akár úgy, hogy a György barát folytatója által leírt portya turkjaiban a kárpát-medencei magyarokat látjuk. Bármit gondoljunk is, az nagyon valószínű, hogy a Vlndr melletti mezei csata nem része a Kárpát-medencei magyarság történetének, és az annak kapcsán részletesen leírt íjásztaktika nem a mai magyarság elődeihez köthető. 134
