Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - B. Szabó János – Sudár Balázs: Hol lehetett a rejtélyes „vlndr-i” csata?
B. SZABÓ JÁNOS - SUDÁR BALÁZS És van egy harmadik, igen érdekes adatunk is. A 6. századi Agathias részletesen megírta korának történetét. Ebben említi meg többször is a bizánci—perzsa háborúk kapcsán Onoguris városát, amelynek a lokalizálása ugyan nem könnyű, de az bizonyos, hogy a mai Nyugat-Grúziában kell keresnünk.51 Még izgalmasabbá teszi a kérdést, hogy a történetíró a város nevét a hunok egyik ágának tekintett onogurokkal köti össze, akiket éppen itt vertek meg a helyi, kholkiszi erők, tehát a településnév és a népnév ebben az esetben is öszszekapcsolódik. Ez a harmadik ilyen példánk a tágabban értelmezett térségből: Agathiasnál onogur-Onoguris, Movszesz Horenácinál velentur-Vanad, al-Maszúdínál vlndrija-Vlndr. 51 Agathiae Myrinaei Historiarum libri quinque. Ed. Barthold Georg Niebuhr. Bonnae 1828. 142- 153. (III. 3-7.), 226. (IV. 9.), 230 (IV. 11.). A hunok említése uo. 146. AgathiasMurinaeus:l\it Histo ries. Berlin-New York 1975. 72.; PaulEverill — Besik Lortkipanidze — Nikoloz Murghulia — Ian Colvin — Davit Lomitashvili: The Lost Fortress of Onoguris? Newly Discovered Sixth-Century AD Fortifications at Khuntsistsikhe, Western Georgia. (https://bit.ly/3ER4QYS , letöltés 2021. szept. 20.) 52 Lawrence L. Conrad: Ibn A'tham and His History. Al-'Usür al-Wustä 23 (2015) 87-125.; Mó nika Schönléber: Notes on the Textual Tradition of Ibn A tham’s Kitäb al-Futüh. In: Contacts and Interaction: Proceedings of the 27th Congress of the Union Européenne des Arabisants et Islamisants, Helsinki 2014. Eds. J. Hämeen-Anttila - P. Koskikallio - I. Lindstedt. Leuven-Paris-Bristol 2017. 427-438. 53 Akdes Nimet Kurat: Abü Muhammad Ahmad bin Asam al-Küfi ’nin Kitäb al-futüh’u. Ankara Üniversitesi Dil ve Tarih-Cografya Fakültesi Dergisi 7/2. (1949) 266. 54 Minorsky, V: A History of Sharvan i. m. 106.; Hudud al-'Älam i. m. 452. 55 Kurat, A. N: Abü Muhammad i. m. 271. 56 Csirkés Ferenc - Sudár Balázs: Ulu Madzsar, Kicsi Madzsar és a Derb end- name. A kaukázusi Madzsar nevű települések kérdéséhez. In: Dentumoger I. Tanulmányok a korai magyar történelemről. Szerk. Sudár Balázs. Bp. 2017. 196-197.; Mirza A. Kazem-Beg: Derbend-Nâmeh, or the History of Derbend. St. Peterburg 1851. 167-168. A Vnndr kérdés: Hudud al-'Älam i. m. 465-471. Egészen máshol, a Kaukázus északkeleti előterében is volt hasonló nevű település. A 9. század elején alkotó Ahmad ibn Aszam al-Kúfí52 a Hódítások könyvében megemlékezik az arab—kazár háborúkról is, amelyek egyik eseménye al-Dzsarráh betörése volt kazár területekre 722-ben vagy 723-ban. Az arab vezér elfoglalta a kazár fővárost, Balandzsart, azután egy Vnndr nevű várost, végül pedig még Szamandart is.53 Sajnos pontosan egyik városról sem tudjuk, hogy hol feküdt, annyi azonban bizonyos, hogy a muszlim szerzők Szamandart következetesen a tengerpartra helyezik, a Kaukázus közelébe, s talán a mai Mahacskala környékén fekhetett.54 De akárhol voltak is, a Terek, a Kojszu és a Kaukázus északi lábai közötti területen kell keresnünk őket. A város Ibn al-Athirnál is szerepel a valószínűleg romlott Vabandar alakban.55 Hogy még érdekesebb legyen a helyzet, a térségben volt egy sokak által említett Balkh/Balkar nevű település is, amelyet talán a mai Enderivel azonosíthatunk.56 131
