Századok – 2022
2022 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Gyáni Gábor: A történeti tudás (Simon Zoltán Boldizsár)
TÖRTÉNETI IRODALOM nyíltan tárgyalt a jobboldali diktatúrából frissen demokratizálódó szigetországgal. Az élénk formozai érdeklődést követően, a diplomáciai látszatra még adó Budapest egy állami cég vezérigazgatóját küldte Táj pej be. A rendszerváltás utáni Magyarország egyik leggazdagabb embereként ismert Demján Sándor a Skála World Trade „vállalati akciójaként” kiállítást szervezett Tajvanon, sőt meglepő módon a magyar állam nemhivatalos képviselőjeként memorandumot írt alá a kapcsolatok bővítéséről. (160.) Az azonnali pekingi nyomásgyakorlás azonban már egyre kevésbé zavarta a „demokratikus Nyugat” felé hidakat ácsoló, a „despotikus Kelet” felé hidakat égető magyar vezetőket, akik a régiek helyett már új szerelmek felé kacsingattak. A hatodik, utolsó fejezetben a szerző az 1989-es események tükrében vizsgálja a magyarkínai kapcsolatok egészen a 2010-es évek keleti nyitásáig tartó újabb hullámvölgyének kezdetét. A kapcsolatok addigi alapját jelentő kereskedelem összeomlását Vámos három okkal magyarázza: a magyar politikai rendszerváltás, a gazdasági orientáció megváltozása, valamint a kínai reformfolyamat megtorpanása. (158.) Az első szabad választásokat követő atlanti irányváltás nyomán a magyar gazdasági elit érdektelen, a politikai vezetés pedig kifejezetten kritikus volt Kína iránt. Magyarország Kelet-Közép-Európában egyedül ítélte el a kínai demokráciamozgalom vérbe fojtását, tehát a bevezetőben már idézett FIDESZ-demonstráció mellett a korabeli politikai elit szélesebb konszenzusát is sejthetjük. Az ideológiai eltávolodás utáni időszakot már nem tárgyaló szerző befejezésül a karhatalmi agresszió nyomán elinduló hongkongi bevándorlók (178-179. dokumentumok), valamint egy esetleges budapesti kínai negyed kialakításának kérdéseihez szolgáltat a társadalomtudományok számára is hasznos adalékokat. (180.) Vámos Péter könyvének megjelenését leginkább a modern magyar történelmet a nemzetközi kapcsolatok tükrében vizsgálók üdvözölhetik. Az 1949-1989 közötti magyar diplomácia mozgásterének determináltsága a Szovjetunió és a kétpólusú világrend által sem számukra, sem a szélesebb szakmai közönség számára nem lehet újdonság. A kötet fő érdeme ezzel szemben a reflektorfény Kínára irányítása, amely frissítőleg hat a hidegháborút kizárólag a klasszikus szovjet—amerikai keretben vizsgáló értelmezésekre. A nemzetközi szakirodalomban az Egyesült Államok és Kína közelmúltbeli gazdasági háborúja kapcsán még nagyobb lendületet kapott az a globális szemléletű szakmai váltás, amelynek nyomán a két hidegháborús szuperhatalom kibékíthetetlen harcának képét egy többpólusú, Kínának is helyet követelő narratíva váltja fel (lásd Odd Arne Westad, illetve Jian Chen írásait). Forráskiadvány lévén a kötet nem tartalmaz erős állításokat és nem foglal nyíltan állást a szakmai vitákban, mégis az új narratív áramlatot képviseli. Az adatgazdag munka legnagyobb eredménye, hogy feltárja a Magyarországot - a 21. századi világpolitikában megkerülhetetlenné vált - kelet-ázsiai óriáshoz kötő 20. századi szálakat. Mervay Mátyás Gyám Gábor A TÖRTÉNETI TUDÁS Osiris Kiadó, Bp. 2020. 460 oldal A történeti tudás a kortárs magyar történetelmélet kordokumentuma - nem is csak egy, hanem két értelemben is. Egyfelől Gyáni Gábor kötete egy kivételes hazai történetelméleti pályafutás szintézise - szándékolt kordokumentumként; másfelől, alighanem kevésbé tudatos módon és éppen Gyáni munkásságának a magyarországi törtéletelméleti diskurzusban betöltött központi 1273 SZÁZADOK 156. (2022) 6. SZÁM
