Századok – 2022
2022 / 6. szám - KÖZLEMÉNY - Mihalik Béla Vilmos: Mattyasovszky László kancellári kinevezése (1695—1696)
MIHALIK BÉLA VILMOS az érseknek az egyházi bírói joghatóságról a bécsi nunciussal folytatott vitájában is.7 Tusor Péter mutatott rá, hogy talán nem véletlen, hogy épp a megkezdődő jezsuita forrásgyűjtő munkával párhuzamosan szállt vitába a nunciussal Kollonich bíboros-érsek a prímási szék harmadfokú fellebbviteli jogkörének biztosításáért.8 Épp az 1690-es években vetette fel Hevenesi Gábor és más jezsuita tudósok köre, hogy folytatni kellene a szintén jezsuita Inchoffer Menyhért Annules Ecclesiastici Regni Hungáriáé című munkáját. Inchoffer műve kiválóan alkalmas volt a magyar királyi főkegyúri jog történeti igazolására, hiszen közreadta a II. Szilveszternek tulajdonított, az apostoli jogokat a magyar királyok részére biztosító hamisított bullát is.9 Ahogy Inchoffer munkáját az akkori esztergomi érsek, Lósy Imre is elsősorban a főkegyúri jog igazolása érdekében támogatta, úgy Kollonich kezdeményezése is ugyanebbe az irányba mutat. Aligha véletlen, hogy épp ezekben az években dolgoztak ki a jezsuiták több történeti munkaprogramot, és kezdte meg Cseles Márton a római forrásfeltárást.10 7 Vanyó Tihamér. A bécsi pápai követség levéltárának iratai Magyarországról 1611-1786. Bp. 1986. 69-70.; Mihalik Béla Vilmos'. A Szentszék magyarországi egyházpolitikája a 17. század végén. Történelmi Szemle 63. (2021) 656-658. 8 Tusor Péter: Zsinati és nunciatúrai bíráskodás a kora újkori Magyarországon. Forrásközlés 1638-ból. In: Lymbus. Magyarságtudományi forrásközlemények 2018. Főszerk. Ujváry Gábor. Bp. 2018. 246. 9 Tusor Péter: Magyar-római egyházi kapcsolatok, 1637-1685. (Lósy, Lippay, Szelepchény). In: Itáliai hatások a régi magyar lelkiségben. Szerk. Bajáki Rita - Báthory Orsolya. Bp. 2020. 183. 10 Szelestei Nagy L.: A jezsuiták történeti i. m. 161-162. 11 Mihalik Béla Vilmos-. A Szentszék és az erdélyi katolikus restauráció ügye. Illyés András erdélyi püspök kinevezése (1696). In: Catholice reformare. A katolikus egyház a fejedelemség korában. Szerk. Marton József - Diósi Dávid. Bp.-Kolozsvár 2018. 295-297. 12 Monay L.: A római magyar i. m. 103.; Mihalik B. V.: A Szentszék magyarországi egyházpolitikája i. m. 649. 13 Halálának pontos napjával kapcsolatban több ellentmondás is van. Leggyakrabban október 17-e szerepel. Ludovicus Némethy: Series parochiarum et parochorum. Strigonii 1894. 649.; Viczián János: Jakiin Balázs. (Szócikk) In: Magyar Katolikus Lexikon I —XV. Szerk. Diós István — Viczián János. Bp. 1993-2013. V. 563. Fallenbüchl Zoltán adattára október 23-ára teszi halálát: FallenbüchlZoltán: Állami (királyi és császári) tisztségviselők a 17. századi Magyarországon. Adattár. Bp. 2002. 143. Ez utóbbi bizonyosan rossz adat, mivel Sebastiano Antonio Tanara bécsi nuncius október 22-ei, a szentszéki Cseles kutatásait és tudását a helyszínen is gyakran alkalmazták, felhasználták a Szentszékkel felmerülő különböző vitás kérdésekben. Az Illyés András erdélyi püspök szentszéki megerősítése körüli polémiában benyújtott történeti viszszatekintés mögött joggal sejthető Cseles szerzősége.11 Ugyancsak Cseles segített történeti áttekintéssel és érvekkel Stjepan Dojcié zágrábi kanonok korbáviai kinevezése kapcsán, amikor a püspök megkísérelte szentszéki megerősítését elindítani.12 Azonban mint látni fogjuk, Cseles ismereteit a Habsburg diplomácia nem csak az egyházügyi kérdések történeti megalapozásához használta fel. 1695 októberében meghalt Jakiin Balázs nyitrai püspök, magyar királyi udvari kancellár.13 Ezután kezdetét vette az ilyenkor szinte szokványosnak számító 1235
