Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Nagy János: A magyar rendek és a kormányzat kereskedelemügyi elképzelései az 1764-1765. évi országgyűlésen
NAGY JÁNOS felállításának és a kereskedelem bevezetésének puszta ígérete, ugyanis ez nagy kiadásokkal járna, és csak hosszú idő alatt térülne meg az országnak.141 141 MNL OL N 114 15. kötet. Kovachich Márton György gyűjteménye. Publicum Diarium Diaetae anno D. 1764. Posonii celebratae conscriptum per Andreám Nedeczky. 1764. szept. 6. (oldalszám nélkül). 142 MTA KIK Kt. Jogt. Osztály 2r 44. Diarium diaetae anni 1764 et 1765. 195. fol. és Szíjártó I.: A diéta i. m. 251. Az október 1-jei vitákra a szakirodalom is többször reflektált: Horváth Mihály: Az 1764-ki országgyűlés története. In: Horváth Mihály kisebb történelmi munkái I. Pest 1868. 377— 422., különösen: 401-402.; Stefancsik B.: Az 1764/65-i i. m. 41-44. 143 A kezdeményezésből ezúttal törvénycikk is született, a 1764/1765. évi 24. Az előzményekre: Endrei Walter: Magyarországi textilmanufaktúrák a 18. században. Bp. 1969. 54.; Nagy János: Kereskedelemügyi sérelmek az 1751. évi országgyűlésen. Fons 21. (2014) 1. sz. 99-135., különösen: 107-108. 144 Tudomásom szerint ez ügyben a horvát követek nyilvánosan nem szólaltak fel a diétán, és nem is merült fel a téma a viták során. A horvát sérelmek 71. pontjára és a kormányzatnak erre egy 1764. szeptember 28-ai vegyes bizottság által adott kedvező válaszára: MNL OL A 1. Magyar Kancelláriai Levéltár. Magyar Királyi Kancellária regisztratúrája. Originales referadae. 1764. év. No. 267. 145 MTA KIK Kt. Jogt. Osztály 2r 44. Diarium diaetae anni 1764 et 1765. 195-198. fol.; MNL OL N 114 15. kötet. Kovachich Márton György gyűjteménye. Publicum Diarium Diaetae anno D. 1764. Posonii celebratae conscriptum per Andreám Nedeczky. 1764. okt. 1-jei ülés. A személynök, Balogh és Jeszenák beszédére: ÖStA HHStA Kabinettsarchiv, Nachlass Nenny. ad No. 103. Festetics Pál jelentésének melléklete. Legközelebb október 1-jén került elő a diétái vitákban a kereskedelmi és ipari kérdéskomplexum. A személynök bevezetőjében ismét az adóemelés támogatására kérte a rendeket, utalva a rendi posztulátumokra, miszerint a termények kivitele megnehezült, és a hazai szükségletre behozott áruk csak növelik a pénz kiáramlását külföldre. Ennek mérséklésére a manufaktúrák alapítását ajánlotta, melyből kétmillió forintnyi hasznot remélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy még a hazai hadsereg szükségleteire katonai ruházatot előállító üzemek is segítséget jelentenének a népnek terhei elviseléséhez.142 Az utóbbi pont 1751-ben még a rendi követelések közt bukkant föl, a század első felének rövid életű, főúri alapítású katonaposztó manufaktúráira emlékeztetve, ám ekkor a kormányzat ennek törvénybe iktatását megtagadta. Most a kezdeményezést maga a kormányzat karolta fel.143 A horvát rendek sérelmeiben felbukkant ugyan a hazai ezredek számára belföldön készítendő posztó előállításának óhaja, ám ennek a követelésnek a későbbi visszhangja nem ismert.144 Az ezt követő vitában többen - képviselve az ellenzéki álláspontot - a gazdaságfejlesztés rövid távú adóalapnövelő hatását tagadták, ennek csak hosszú távú előnyeit ismerték el (Bacskády Ferenc nyitrai, Bezerédy Mihály győri, Luby György liptói és Balogh János nógrádi követ), míg egy, a kereskedelem- és ipar fejlesztésének lehetőségét vizsgáló deputáció kiküldése és a kereskedelemügy fontossága mellett szólaltak fel többen (Jeszenák János távollévő főrend követe, Majláth József honti követ, Pászthory László és Batta Pál királyi táblai ülnökök).145 Darvas József nógrádi követ az ország Habsburg Monarchián belüli önállóságát féltette 1225
