Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Nagy János: A magyar rendek és a kormányzat kereskedelemügyi elképzelései az 1764-1765. évi országgyűlésen
NAGY JÁNOS országgyűlés előtt volt”.130 A királynő Borié magyar gabonakivitelt támogató, az Államtanácshoz benyújtott, 1765. május 15-én tárgyalt előterjesztését is elutasította.131 Lépését Rudolf Chotek grófnak írt 1765. május 24-ei meghagyásában a következőkkel indokolta: „semmi további kedvezés, mivel a nagyok, kiknek egyedül volna hasznuk belőle, nem érdemelték meg azt”.132 Kivételként fenntartotta a magyar zab belső-ausztriai és a gyapjú cseh-morvaországi kivitelének támogatását. Míg az előbbit a krajnai tartományban található lipiczai császári ménes és az Adriai-tenger irányába menő külkereskedelemben használt fuvarozás takarmányszükségletei miatt tartották szükségesnek,133 az utóbbit a cseh-morva textilipar egyre növekvő nyersanyagigénye indokolta, és legkevésbé sem a „nagyok előnyben részesítése”, vagyis a magyar rendeknek adandó kedvezmények.134 130 ÖStA FHKA KAU, Kt. 1177. Fasc. 18., 1765. év, No. 4. 1765. ápr. 11. 127. fol.; Eckhart E: A bécsi udvar i. m. 261. 131 ÖStA HHStA KAU, Staatsrat Protokolle. 1315/1765. 721. p. Értékelésére: Konrad Müller: Siebenbürgische Wirtschaftspolitik unter Maria Theresia. München 1961. 10. 132 ÖStA FHKA KU, Kt. 1514/2. Fasc. 30., 1765. év., No. 43. 30. fol. 1765. máj. 24. Mária Terézia resolutiójá-nak másolata. Idézi: Szekfil Gy.: Magyar történet i. m. 313. 133 A belső-ausztriai zabkivitelre: ÖStA FHKA KAU, Kt. 1178. Fasc. 18., 1765. év., No. 40. Kereskedelmi Tanács 1765. szept. 19-ei ülésének jegyzőkönyve. 134 ÖStA FHKA KU, Kt. 1514/2. Fasc. 30., 1765. év., No. 11. 1765.jún. 11.; A magyar gyapjú morvaországi kivitelének mértékére: Herbert Hassinger: Der Außenhandel der Habsburgermonarchie in der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts. In: Die wirtschaftliche Situation in Deutschland und Österreich um die Wende vom 18. zum 19. Jahrhundert. Hrsg. Friedrich Lütge. Stuttgart 1964. 61-98., külö nösen: 70. A kereskedelemügyi viták a diétán Ha figyelmesen követjük az eddigi kormányzati háttérmunkát és diétái naplókat, akkor azt látjuk, hogy a kereskedelemügyet a kormányzat hozta szóba az adóemeléssel és a nemesi felkelés reformjával összekapcsolt viták során. Míg az uralkodó a gazdaság fejlesztését ígérte a rendeknek a magasabb adóösszeg és a nemesi felkelés reformjának megszavazásáért cserébe, addig a rendek a viták során e fejlesztések elégtelenségét hangoztatták az adóalap növelése érdekében. Mindez szöges ellentétben állt az 1751-es diéta eseménymenetével, ahol az adóemelést követelők táborával szemben a rendi ellenzék képviselői kérték a kereskedelmi sérelmek orvoslását az adófizetés teljesítése érdekében. Lássuk tehát a védekezésből támadásba átmenő kormányzat és az első látásra a korábbi sérelmeket ismételgető, defenzívába szorult ellenzék vitáját! A sérelmek összeállítását követően, szeptember 4-én jött szóba először az adóemeléssel kapcsolatos vita során a hazai kereskedelemügyi sérelmek sorsa. Balogh János, Nógrád vármegye ellenzéki követe Koller Ferenc személynök 1223
