Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Névhasználat és ragadványnevek a középkor végi királyi udvarban
NÉVHASZNÁLAT ÉS RAGADVÁNYNEVEK A KÖZÉPKOR VÉGI KIRÁLYI UDVARBAN ellen. Tudjuk, hogy a két uralkodó követeket váltott egymással, ám hosszabb távú együttműködésre nem került sor.150 Bizonyos Zuanne Ungaretto egy velencei követséghez csatlakozott 1473-ban, hosszú utazásuk során a következő évben még Moszkvába is eljutottak.151 Rajta kívül tudomásunk van arról is, hogy 1473 nyarán két magyar követ érkezett a türkmén fejedelemhez.152 Mindezek alapján nem nehéz most már felismernünk Szántói János ragadványnevében az Uzun Haszán nevet: ha a velenceiekkel utazó magyar Jánossal való azonosítása bizonytalan is, az egyik magyar követség bizonyosan hozzá köthető. Szántói bizonyára egzotikumnak számító keleti kalandjai hatására kapta különleges udvari nevét, amelyet haláláig büszkén viselt az udvarban és azon kívül egyaránt. A névazonosítás arra is jó példát szolgáltat, menynyire töredékesek az ismereteink a középkori királyi udvar személyi állományáról: Szántói csak 1487-ben mutatható ki palotásként, holott a követség alapján ítélve már másfél évtizeddel korábban is az udvartartás megbecsült tagja volt. 150 Rázsó Gyula: Hunyadi Mátyás török politikája. Hadtörténelmi Közlemények 22. (1975) 322-328.; Kubinyi András: Mátyás király. (Tudomány-Egyetem) Bp. 2001. 85. 151 Tardy Lajos: Régi magyar követjárások Keleten. (Körösi Csorna kiskönyvtár 11.). Bp. 1971. 44-62. 152 Uo., valamint Székely György: Kafka, a Kaukázus-vidék és Kelet-Anatólia a Hunyadiak politikájában. Világtörténet (1994) 1. sz. 12. *** A figyelmes olvasó bizonyára észrevette, hogy a bemutatott névadási jelenségek, illetve forrásaik zömmel Mátyás király uralkodásának idejére estek. Igaz, vizsgálatom végpontjául eleve az 1495-ös évet tettem, annak érdekében, hogy az Ernuszt Zsigmond-féle kincstartói számadáskönyv névanyagát még felhasználhassam, de a Mátyás-kor kiválasztását más szempontok is indokolták: egyfelől a még átlátható mennyiségű hazai, udvari vonatkozású forrásanyag, másfelől az az előzetes benyomásom, hogy az érdekesebb, értelmezésre csábító ragadványnevek zömmel Mátyás idejéből adatolhatók. De mi lehet vajon ez utóbbi jelenség magyarázata? Meglátásom szerint ez az uralkodók eltérő személyiségében, illetve a nyelvi közegben gyökerezhet. Mátyás udvara kezdetektől magyar nyelvű, amelyet csupán hódításait követően színesítettek nagyobb számban cseh és német, zömmel katonatisztként szolgáló palotások, illetve a királyné környezetébe tartozó olaszok. Ulászló udvara kezdetektől többnyelvű, az udvar külön magyar és cseh udvartartásra oszlott, de ami még ennél is fontosabb, a Jagelló uralkodó nem beszélt magyarul, ami bizonyosan korlátozta az udvarban azok körét, akikkel szoros kapcsolatot tudott kialakítani. Aligha véletlen, hogy Ulászló magyar bizalmasai rendre azok közül kerülnek ki, akik beszélték a 1194
