Századok – 2022

2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - B. Szabó János – Sudár Balázs: Hol lehetett a rejtélyes „vlndr-i” csata?

TANULMÁNYOK B. Szabó János — Sudár Balázs HOL LEHETETT A REJTÉLYES „VLNDR-I” CSATA? A honfoglalás korabeli sztyeppéi harci kultúra egyik igen ritka és becses forrása az al-Maszúdí Aranymezük című könyvében szereplő leírás, amelyben páratlan rész­letességgel ecseteli négy, általa türknek tekintett nép íjászatra alapozott taktikai fogásait a bizánci hadak ellenében.1 Ez az információ Joseph Marquart nagyhatá ­sú műve révén már bő egy évszázada bekerült a korai magyar történelem kanoni­zált forrásai közé mint a 934. évi Bizánc elleni kalandozás egyik becses emléke,2 annak ellenére, hogy a történet helye és ideje valójában számos kérdést vet fel. A szöveg magyar fordítása is igen korán elkészült, s bár a Kmoskó-hagyatékból csak nemrégiben került publikálásra,3 1958 óta olvasható volt Czeglédy Károly fordításában.4 Mivel az arab szöveggel kapcsolatba hozott bizánci forrásban - György barát folytatójánál - egy balkáni türk hadjárat szerepelt, az arab forrás­ban megjelenő kulcsfontosságú várost, Vlndr-t5 is itt kereste a kutatás. Pontos helyéről azonban megoszlottak a vélemények, Burgasztól Belgrádig több elképzelés is napvilágot látott.6 Jelen írásunk egyik szerzője hadtörténeti-taktikai szempontból már többször idézte, illetve vizsgálta a szöveget,7 azzal a megszorí­tással, hogy teljesen bizonytalanok az al-Maszúdí által elbeszélt esemény körül­ményei, amire a hazai szakirodalomban találunk utalásokat.8 Most éppen ezek­kel kívánunk foglalkozni. 1 A 10. századi muszlim szerző 943 és 947 között összeállított, röviden Murüg al-dahab (Aranyme­zők) címen emlegetett munkájának kiadása: Maçoudi: Les prairies d’or. IL Texte et traduction par C. Barbier de Meynard et Pavet de Courteille. Paris 1863. 58-64. Modernizált változata: Kitäb Murüj al-dhahab wa-ma’ädim al-jawhar. Les prairies d’or. Ed. C. Barbier de Meynard - Pavet de Courteill. Rev. éd. Charles Pellat. Paris 1965. Vol. 2. 235-237. Magyar fordítását legutóbb közölte A honfoglalás korának írott forrásai. Szerk. Kristó Gyula. Szeged 1995. 52-56. 2 Josef Marquart: Osteuropäische und ostasiatische Streifzüge. Leipzig 1903. 60-74. 3 Kmoskó Mihály: Mohamedán írók a steppe népeiről. Földrajzi irodalom 1/2. Szerk. Zimonyi István. (Magyar Őstörténeti Könyvtár 13.) Bp. 2000. 183-184. 4 Czeglédy fordítása: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársak és krónikások híradásai. Szerk. Györfíy György. (Millenniumi magyar történelem - Források) Bp. 2002. 100. (Első kiadása: 1958.) 5 Mivel a város nevének olvasata bizonytalan, az arab betűs lejegyzés betűsorát tartottuk meg. 6 Marquart, J.: Osteuropäische i. m. 70.; Kmoskó M.: Mohamedán íróki. m. 1/2. 183. 189. jegyz.; Hansgerd Göckenjan - István Zimonyi: Orientalische Berichte über die Völker Osteuropas und Zentral­asiens im Mittelalter. Die Gayhäni-Tradition (Ibn Rusta, Gardizi, Hudüd al-cÄlam, al-Bakri und al-Marvazi). (Veröffentlichung der Societas Uralo-Altaica 54.) Wiesbaden 2001. XVI. 174. 444. jegyz. 7 „Valószínű tehát, hogy több esemény híre keveredett össze e csata leírásában, s korántsem minden részlet vonatkozik a 934. évi magyar támadásra.” B. Szabó János - Somogyi Győző: Elfeledett háborúk: magyar-bizánci harcok a X-XIII. században. Bp. 2000. 31-32.; B. Szabó János: A középkor magyaror­szági könnyűlovassága. Máriabesnyő 2017. 109-113., itt: 110. 426. jegyz. 8 Kristó Gyula: Háborúk és hadviselés az Árpádok korában. Szeged 2003. 43-45. 117 SZÁZADOK 156. (2022) I. SZÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom