Századok – 2022

2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Somogyi Szilvia: IV. László úgynevezett második kun törvényének korai másolatai

SOMOGYI SZILVIA leírt 280-as számút akár gyanúba is foghatnánk, kétséget kizáróan egyáltalán nem azonosítható a vizsgált kézirattal.51 51 Uo. 131. 52 Chmel, J.: Die Handschriften i. m. 27. 53 ONB Cod. 8219. A beragasztott cédula számozatlan fólión, közvetlenül az Ír oldal előtt található. 54 Jakubovich Emil: Az ambrasi gyűjteményből való-e Béla király névtelen jegyzőjének kódexe? Magyar Könyvszemle 34. (1927) 1-2. sz. 84-99. 55 Jakubovich E.: Ambrasi gyűjtemény i. m. 90. A kun törvény másolatának darálásához mégis Sebastian Tengnagel könyv ­táros személye jelentheti a kulcsot. A kézirat számozott oldalai elé ugyanis be­ragasztottak egy papírcédulát, rajta a kéziratban található szövegek címeivel. E cédula az osztrák kutatás szerint Sebastian Tengnagel könyvtáros kézírásával ké­szült.52 A tételcímek között az alábbi bejegyzéssel: „Privilegium Cumanorum per regem Ladislaum anno 1279”.53 A cédulák jelentős részét Tengnagel katalogizáló munkája során illesztette az általa katalogizált könyvtári állomány kéziratainak elejére, a titulusok latin szö­vegezése is gyakran tőle származik. A cédulán látható írást összevetettem egy olyan írásmintával, amely egy másik bécsi kódexbe beragasztott katalóguscé­dulán látható. Az utóbbi kódex a középkori magyar történelem egy másik ki­emelkedő forrásának, Anonymus G^/zzjának őrzőkódexe. Az ebbe ragasztott jegyzéken az Anonymus-kutatás Jakubovich Emil nyomán szintén Sebastian Tengnagel kézírását véli felfedezni.54 Jakubovich Tengnagel írását az alábbi mó­don jellemezte: „jellegzetes, a nyomtatványéhoz hasonlatosan kapcsolatlan, kerek betűs, álló, az olasz humanista írásra emlékeztető”.55 Ha a kun törvény kéziratá­ban található cédula írását vizsgáljuk meg, az is éppen ilyen módon lenne leír­ható. A minták közötti hasonlóságok - ez a p, g, r, s, h betűk mellett a historia/ historica teljes szavakon is jól megfigyelhető — szinte kétséget kizáróan igazolják az osztrákok véleményét Sebastian Tengnagel kézírásáról. Mivel a könyvtáros 1636-ban meghalt, a cédulának e dátum előtt kellett keletkeznie. A beragasztott lap így bizonyítja, hogy a kézirat legkésőbb a 17. század első harmadában már biztosan Bécsben volt. A benne található dokumentumokat legkorábban 1604 után, legkésőbb 1636-ban talán valóban Tengnagel illeszthette össze. A tételek „összesöprésének” terminus post quemje azért 1604, mert a Budára küldendő 1604-es követséggel kapcsolatos irat már szerepel a cédulán. A jegyzék alapján az is bizonyos, hogy Sebastian Tengnagel kora után még tettek hozzá iratot a csomó­hoz, mert a kéziratot záró tétel, a Monumentum Ancyranum töredékének titulusa hiányzik Tengnagel listájáról. A kéziratban szereplő tételeken a vízjel is különbö­zik egymástól, azonban ezek az úgynevezett második kun törvény két másolati példánya esetén megegyeznek egymással. E vízjelek a koronás kétfejű sasos vízjel 1151

Next

/
Oldalképek
Tartalom