Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Somogyi Szilvia: IV. László úgynevezett második kun törvényének korai másolatai
SOMOGYI SZILVIA interpolált voltával kapcsolatos összes problémát nem lehet az alábbi oldalak után sem egyetlen kézmozdulattal lesöpörni az asztalról, talán éppúgy nem lenne szerencsés ugyanezzel a mozdulattal végleg és végérvényesen az Árpád-kori törvénykorpuszon kívülre utalni a szöveget.8 A fellelt másolati példányok vizsgálata előtt azonban nem mellőzhető a törvény eddigi kutatás- és hagyományozódástörténetének rövid ismertetése. 8 Az oklevél szövege az Árpád-kori törvényeknek nemcsak a hazai, hanem a szélesebb szakmai közönség számára készült utolsó, online szövegkiadásából azért maradt ki, mert Bak János kritika nélkül elfogadta Berend Nóra hamisítással kapcsolatos tézisét. Lásd János M. Bak: Preface. In: Online Decreta Regni Mediaevalis Hungáriáé. The Laws ot the medieval Kingdom of Hungary. Ed. János M. Bak. 2019. (https://bit.ly/3e7YFaw , letöltés 2022. máj. 31.) 9 Pauler Gyula: A cnzyyyza nemzet története az Árpádházi királyok alatt II. Bp. 1893. 455-460. 10 Fraknói Vilmos: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római Szent-székkel I. 1000-1417. Bp. 1901. 84-85. 11 Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok. Bp. 2002. 419-423. 12 Zsoldos Attila: Téténytől a Hód-tóig. Az 1279 és 1282 közötti évek politikatörténetének vázlata. Történelmi Szemle 39. (1997) 1. sz. 69-98. Ugyanez újabban itt: Uő: Vitézek, ispánok, oligarchák. Tanulmányok a társadalom- és hadtörténetírás határvidékéről. Bp. 2016. 139-166. 13 Kovács Viktória: Alter ego domini papae Nicolai III. Fülöp fermói püspök, szetnszéki legátus magyarországi tevékenysége (1279-1281). In: Varietas delectat. A pápai kapcsolatok sokszínűsége a 11-14. században. Szerk. Kiss Gergely. Pécs 2019. 117-166. 14 SzűcsJ.: Az utolsó Árpádok i. m. 420. Kutatás- és hagyományozódástörténet Pauler Gyula,9 Fraknói Vilmos,10 Szűcs Jenő11 és Zsoldos Attila12 kimerítően tárgyalták az 1279. év politikatörténeti eseményeit, újabban pedig Kovács Viktória Fermói Fülöp pápai legátus magyarországi küldetésének eseménysorát.13 E történések szigorúan véve nem képezik az írás tárgyát, így csak a két királyi oklevél keletkezése szempontjából releváns eseményeket elevenítem fel. A III. Miklós pápa megbízásából a Magyar Királyságba az 1279. év elején érkező Fermói Fülöp pápai legátus itteni diplomáciai tevékenységének egyik fő csapásiránya a „kun-kérdés” volt. Ugyanakkor a kísérlet az országban élő kunoknak a keresztények nyájába terelésére IV. László király együttműködése és akarata nélkül még a pápa felhatalmazásából az egyházi fenyíték eszközével élni képes - és az események sodrában végül a királlyal szemben valóban élő - Fermói Fülöp számára is nehéz feladat volt. E küldetése közben, az 1279. év nyarának két különböző időpontjában született két szöveg. Az első egy 1279. június 23-ai dátummal ellátott királyi oklevél, amely - mint Szűcs Jenő nyomán értelmezni szokás — a budai tanácsülésen számos püspök és országbáró társaságában tartózkodó IV. Lászlóra oktrojált legátusi „diktátum”, amelyet cikkelyes formában egy magyar királyi oklevél tartott fent, keretszövegeként egy királyi ígérvénnyel.14 1143
