Századok – 2022
2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Tóth Gergely: Az Aranybulla recepciója a 18. századi politikai irodalomban, történetírásban és jogtudományban
TÓTH GERGELY közteherviselés mellett állt ki; azzal pedig, hogy a 2., 14., 17. és 28. cikkelyt a helyes és megtartandó jogszabályok közé sorolta, a törvény előtti egyenlőséget, illetve általában a méltányos igazságszolgáltatást szorgalmazta. Hajnóczy emellett kitér még az ellenállási jogra, illetve annak eltörlésére is, hiszen, mint láttuk, ez is — tehát az eltörlés ténye — a hitlevél része volt. Azzal az igen határozott kijelentéssel kezdi, hogy „II. András dekrétumából eltörölték azt a részt, amelyik a legjobb, amelyik sarkalatos, változhatatlan”.85 Majd azzal folytatja, hogy bár az egyes állampolgároknak valamely sérelem esetén nem szabad ellenállniuk a királynak, ám ha az uralkodó nem tartja be a hitlevélben foglaltakat, akkor a nemzettől nem várható el, hogy ezt eltűrje. „Mivel tehát a szerződés szab törvényt a szerződőnek, úgy gondolom, hogy a hitlevélbe bele kellene venni azt a kifejezett feltételt is, hogy ha a király nem teljesíti a hitlevélben ígérteket, a nemzet se köteles többé engedelmeskedni parancsainak.”86 Érdemes még e mellé odahelyezni a következő évben megjelent művét, ahol a klauzulával kapcsolatban így fogalmaz: „II. András záradéka minden polgári társadalomban benne rejlő természetes jogot foglal magában, amitől a nemzetet semmiféle egyezménnyel, semmiféle törvénnyel megfosztani nem lehet. Ha a nemzet sohasem állhatna ellen az uralkodó parancsainak, közte és az uralkodó között egyoldalúan hátrányos (leoninus) szerződést kellene feltételeznünk.”87 Vagyis látszólag visszatértünk Thökölyhez és Rákóczihoz, akik ^jus resistendi mellett érveltek. De csak látszólag. Hajnóczy már nem a rendi kiváltságok és érdekek mentén, Werbőczyvel a kezében száll síkra a nevezetes klauzula mellett, hanem a természetjog, a polgári társadalom ideája, a felvilágosodás és a forradalmi radikális eszmék követőjeként.88 Tehát az Aranybulla Hajnóczy műveiben egy új narratíva része lesz. Ez a narratíva azonban a Vérmezőn, 1795. május 20-án jó időre elhallgat; s amikor újra folytatódik, az már egy egészen más korszak lesz. 85 Hajnóczy József közjogi-politikai munkái i. m. 54. 86 Uo. 55. 87 Uo. 155. 88 Bonis Gy.: Hajnóczy i. m. 174-175., 177-178., 226-227., 289.; Poor J.: Bevezetés i. m. 15. 89 Szentiványi kronológiájában az áll, hogy II. András 1222-ben a nemességet „nagy kiváltságokkal ékesíti” {magnis privilegiis ómat). Martinus Szentiványi Curiosiora et selectiora variarum scientiarum Az Aranybulla a 18. századi történetírásban és a jogtörténeti irodalomban Az általunk vizsgált periódus elején a történetírók körében nem keltett különösebb érdeklődést a dekrétum. Szentiványi Márton és Timon Sámuel éppen csak megemlítették a törvények kiadásának tényét.89 Bél Mátyás valamivel többet 1103
