Századok – 2022
2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Tóth Gergely: Az Aranybulla recepciója a 18. századi politikai irodalomban, történetírásban és jogtudományban
TÓTH GERGELY szolgálatába állt értelmiségi elit az ellenállási záradékban találta meg az egyik fő jogalapját a mozgalom elindításának, s ezt propagálta kiáltványokban és egyéb propagandairatokban.5 Később a Bethlen Gábor mellé állt rendek, majd I. Rákóczi György propagandistái is alkalmazták,6 és a linzi békekötés - 1647-ben a törvények közé iktatott — szövegébe is bekerült, hogy az Aranybulla I. (Nagy) Lajos általi megerősítéséről, amelyről a tárgyalások során szó esett, szülessen valami határozat a legközelebbi országgyűlésen.7 5 Benda Kálmán: Habsburg politika és rendi ellenállás a XVII. század elején. Történelmi Szemle 13. (1970) 404-427., 421-422., 423-424.; Zászkaliczky Márton: A Bocskai-felkelés politikai nyelvei: Vázlat. In: Politikai nyelvek a 17. század első felének Magyarországán. Szerk. Kármán Gábor - Zászkaliczky Márton. Bp. 2019. 11-84., itt: 11-13., 51-52. et passim. 6 A Bethlenhez csatlakozott rendek panasziratában {Ordinum responsum) is van hivatkozás az ellenállási jogra. Lásd Források a 17. századi magyar politikai gondolkodás történetéhez II. Szerk. Báthory Orsolya - Bene Sándor - Kármán Gábor - Zászkaliczky Márton. (Bibliotheca Hungáriáé Politica - Magyar Politikai Könyvtár.) Bp. 2020. 119. I. Rákóczi György szintén érvként használja leveleiben az ellenállási jogot (uo. 294., 299.). Még lásd Degré Alajos: Az ellenállási jog története Magyarországon. Jogtudományi Közlöny 35. (1980) 369. 7 „Caetera, sub hac pacificatione utrinque agitata et tractata, utpote: sedis spiritualis status, patrum jesuitarum personalis a regno abstinentia, decreti Andreae secundi per Ludovicum primum facta confirmatio [...] ut primis statim comitiis aliquid certi de iis statuatur, vel iam statuta ibidem defacto effectuentur, simili modo conclusum est.” Corpus Juris Hungarici - Magyar Törvénytár. 1608-1657. évi törvényczikkek. Ford. Kolosvári Sándor — Óvári Kelemen, jegyz. Márkus Dezső. Bp. 1900. 424., 426. 8 A kiáltvány szövegét lásd Magyar evangélikus egyháztörténeti emlékek a tótprónai és blatniczai Prónay nemzetség acsai levéltárából és könyvtárából. Közreadja Prónay Dezső - Stromp László. Bp. 1905. 153-186.; keletkezési körülményeire lásd Varga J. János: Válaszúton. Thököly Imre és Magyarország 1682-1684-ben. (História Könyvtár, Monográfiák 23.) Bp. 2007. 220-225. 9 „Quod cum spiritus sit et apex libertatis Hungaricae, fundamentum praesentis controversiae, vera et compendiosa regnantium regula, regnicolarum iudex et vindex, maculamque rebellionis perfecte diluat: placuit id ipsum, pro maiori bene sentientium lumine, obtrectatorum confusione, praesenti scripto inserere, quod ad verbum sic se habet.” Magyar evangélikus i. m. 155. Még lásd Degré A.: Az ellenállási jog i. m. 369. 10 Magyar evangélikus i. m. 155-156. Péter Katalin alaposan elemezte Thököly eme kiáltványát. Sok kiváló meglátása mellett - miszerint a szöveg sok idejétmúlt sérelmet, sőt valótlanságot is tartalmaz - az a megjegyzése pontosításra szorul, ahol azt írja, hamis állítás, hogy a (Habsburg) királyok az Aranybullára esküdtek. Lásd Péter Katalin: A múlt és jelen a Thököly-felkelés ideológiájában. In: A Thököly-felkelés és kora. Szerk. Benczédi László. Bp. 1983. 200. Amint láttuk, ha a Mohács előtti korszakra ez feltehetőleg nem is volt igaz - de legalábbis nem igazolható -, I. Ferdinándtól kezdve valóban benne volt az esküszövegben. Péter Katalin tévesen hivatkozik Bartoniek Emmára is, mivel annak könyvében Thököly Imre, illetve az ő nevében kiadott 1684. évi kiáltvány8 megfogalmazója ezt a hagyományt folytatta. O ugyanis szintén az ellenállási záradékot tette meg érvelése motorjává, amelyet „a magyar szabadság lelkének és csúcspontjának” nevez, és amely szerinte „a lázadás szégyenfoltját tökéletesen lemossa”.9 Ezután teljes egészében közli a záradékot a törvényszövegből, s hangsúlyozza - Werbőczy alapján -, hogy erre esküdtek fel a magyar királyok, I. Lipóttal bezárólag, valamint hozzáteszi még, hogy hitlevelet {diploma regium) is aláírtak, amelyben benne van a törvények és kiváltságok foglalata.10 1089
