Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Géra Eleonóra: A spanyolnátha emlékezete. A spanyolnátha, az első világháború lábjegyzete
A SPANYOLNÁTHA EMLÉKEZETE sem jártak elöl jó példával, s nem mondtak le a tömegrendezvényekről. Például a körrendelet másnapjára, október 2-re Budapestre tervezett református zsinatot sem halasztották el. Tüdős István tiszáninneni református püspök hivatástudata is erősebbnek bizonyult a félelemnél, s elment a megnyitó ünnepségre. Itt kapta a hírt, hogy okleveles tanítónő leánya, Ilona, a fővárosi Erzsébet Nőiskola polgári leányiskolái tanítónőképezdéjének másodéves növendéke előző éjjel váratlanul elhunyt spanyolnáthában. A gyászoló apa leánya ravatalától hazautazott a családjához Miskolcra, néhány napon belül pedig már mindannyian betegen feküdtek. Az 52 éves püspök október 9-én, egy héttel a leánya után halt meg, felesége és kisebbik leánya túlélte a betegséget. A püspök barátai, hívei az egyéni megfontolásnál fontosabbnak tartották a végtisztesség megadását, így a temetésre hatalmas tömeg gyűlt össze. Az újság a legnagyobb járvány idején zsúfolásig megtelt templomról, utcán várakozó, messziről érkezett tömegről tudósított.42 42 Ilona volt miskolci osztálytársnői, barátnői gyűjtést rendeztek, majd jótékony alapot hoztak létre korábbi felsőbb leányiskolái társuk emlékére. Tüdős püspök gyásza. Reggeli Hírlap, 1918. október 4. 2.; Tüdős püspök temetése. Reggeli Hírlap, 1918. október 12. 2.; Tüdős István püspök meghalt. 8 Órai Újság, 1918. október 9. 4. 43 Idézi Bodnár György: Kaffka Margit. Bp. 2001. 78. 44 Lásd részletesen Bozó Bence Péter: Az első világháború járványtörténeti jellegzetességei az Orvosi Hetilap egykorú számai alapján. In: Sorsok, frontok, eszmék. Tanulmányok az első világháború 100. évfordulójára. Főszerk. Majoros István. Bp. 2015. 753-768. A spanyolnátha mint az első világháború következménye „Minden háború megtermi a maga szörnyű járványát, ez szinte vele jár, ezzel a gyönyörűséggel még sohasem maradt el”43 — jegyezte fel Kaffka Margit. Nézetét Magyarországon és a nemzetközi sajtóban is sokan osztották. Többek között ennek tudható be, hogy a spanyolnáthát (és az áldozatok magas számát) is a háború következményének tartották, hiszen a nagy háborúkat gyakran követték a legyengült katonákat és lakosokat tizedelő járványok, éhínségek. Az első világháború alatt többször felbukkantak olyan fertőző betegségek (kolera, tífuszok vagy a vérhas), amelyek egyértelműen a katonaság közvetítésével kerültek a városokba.44 A nemzetközi sajtó alapján a közvélemény a spanyolnáthát sem érzékelte önálló természeti katasztrófaként, hanem a háború kísérőjelenségét látta benne. Ennek tulajdonította az áldozatok influenzához képest szokatlanul magas számát is. Gyakran hangsúlyozták, hogy az alultápláltság, a nélkülözés és a leromlott általános állapot emelte meg drasztikusan a halálozási rátát. Ezen az elképzelésen az sem változtatott, hogy a járvány a 20-40 év közöttieket, vagyis a legerősebb immunrendszerrel rendelkező korosztályt érintette a legsúlyosabban. Hiába akartak például a német szociáldemokraták politikai tőkét kovácsolni abból, hogy a 108
