Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Balogh Ádám Tibor: Epizódok az Osztrák–Magyar Monarchia és Brazília kereskedelmi kapcsolatainak történetéből
BALOGH ÁDÁM TIBOR 25-ig, szinte a háború legvégéig kellett várni, hogy hadiállapot álljon be a két ország között.197 A háborús helyzet dacára az osztrák—magyar konzulátusok mindvégig megmaradtak Brazília egyes városaiban. 1918 novemberében még negyvennégy tiszteletbeli konzulátus, hat konzulátus és négy követség működött Dél-Amerikában. A működőképes hat konzulátusból öt Brazíliában volt (Rio de Janeiro, Curityba, Sáo Paulo, Rio Grande do Sul, Porto Alegre), melyek egyes esetekben egészen 1920-ig ellátták a feladataikat.198 197 Szilágyi A. J: Az európai nagy háború i. m. 634-635. 198 Agstner, 7?.: Austria (-Hungary) and Her Consulates i. m. 97-98. Összegzés A tanulmány célja az Osztrák—Magyar Monarchia és Brazília kereskedelmi kapcsolatainak feltárása és elemzése volt. Az országok kereskedelmi kapcsolatainak kiépülése a 19. század első felére vezethető vissza, a napóleoni háborúk lezárását követően egy dinasztikus házassággal kívánták a kapcsolatot szorosabbra fűzni. I. Ferenc császár és király lányát, Mária Leopoldina főhercegnőt VI. János portugál király fiához, Péter koronaherceghez adták feleségül. A házasság fő célja egy tengerentúli, gyümölcsöző gazdasági kapcsolatrendszer kiépítése volt, amelyben Brazília a nyersanyag (kávé, kakaó, dohány, kaucsuk stb.) termelő és beszállító szerepét töltötte be, míg az osztrák(-magyar) fél a feldolgozott ipari áruk (faáruk, papírok, liszt stb.) értékesítésében volt érdekelt. Az áruszállításban fontos szerepet töltöttek be a kiépített vasútvonalak, kikötők, ipari városok és hajózási társaságok. A legfontosabb brazil áruknak a kávét és a dohányt tekinthetjük, míg az osztrák—magyar termékek közül a liszt volt a legfőbb kereskedelmi cikk — e termék forgalmazásában Magyarország kiemelten érdekelt volt. A 19. században sorra nyíltak Brazíliában az osztrák-magyar konzulátusok, amelyek kezdetben a kereskedelmi érdekek képviseletét intézték, majd a század második felében, az odaérkező több tízezres osztrák—magyar kivándorló tömeg újabb kirendeltségek felállítását tette indokolttá- immár bővülő feladatkörrel. Fontos kiemelni, hogy például a brit és az amerikai gazdasági befolyás és kereskedelmi kapcsolatok mértéke jóval meghaladta a Habsburg Monarchiáét Brazíliában. Az osztrák-magyar küldöttségek feladata elsődlegesen nem a gyarmatosítási törekvések és a Habsburg Birodalom dél-amerikai terjeszkedésének szolgálata volt, hanem egy dinasztikus kapcsolat révén gazdasági előnyök elérése a világkereskedelemben. A 19. század második felében a Brazíliába irányuló kivitel jelentőségének megítélésében az osztrák és a magyar kormányzat álláspontja nem volt egységes, Magyarország számára fontosabb volt lisztexportja fenntartása 1055
