Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Balogh Ádám Tibor: Epizódok az Osztrák–Magyar Monarchia és Brazília kereskedelmi kapcsolatainak történetéből
KL OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA ÉS BRAZÍLIA KERESKEDELMI KAPCSOLATAI előtérbe került Magyarországon is a brazil kávé, s hamarosan a magyar kávéházak zömét is a Brazíliából hozott kávéval látták el.133 133 A Magyar Szent Korona országainak 1882-1913. évi külkereskedelmi forgalma. Közreadja Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. Előszó Szabóky Alajos. 63. kötet. Bp. 1923. 26. 134 Bujatti Ede: Kereskedés, ipar és hajóépítés Triesztben. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben. Az Osztrák tengermellék és Dalmáczia. Bp. 1892. 326-338., itt: 329. 135 Klement Judit: Die Agrarkrise am Ende des 19. Jahrhunderts und die Budapester Mühlenindustrie. In: Krisen/Geschichten in mitteleuropäischem Kontext. Sozial- und wirtschaftsgeschichtliche Studien zum 19./20. Jahrhundert. Hrsg. György Kövér et al. Wien 2015. 173. 136 Pieter C. Emmer - Dirk H. A. Kolff- Robert J. Ross: Európa terjeszkedése és a harmadik világ mezőgazdaságának átalakulása. Két gyarmati modell. Világtörténet (1982) 4. sz. 3-33., itt: 20. 137 Emmer, C. — Kolff, D. H. A. — Ross, R.J.: Európa terjeszkedése i. m. 20-21. Trieszt áruforgalmában Brazíliát pár évvel később is a jelentős államok sorában találjuk. Ha megnézzük az egyes országok be- és kivitelének mértékét 1886- ban, azt tapasztaljuk, hogy Olaszország, illetve Törökország egyaránt 60-60 millió, Kelet-India 55 millió, a magyar kikötők 39 millió, Görögország 23,5 millió, Anglia és Egyiptom 21-21 millió, Brazília 19 millió Ft értékében bonyolított le forgalmat a várossal.134 Ha az adatoknak arányaiban véve hihetünk, akkor 1882 és 1886 között a forgalom több mint két és félszeresére emelkedett a brazíliai kikötők és Trieszt között. Mint arról korábban szó volt, az 1860-as évek végén érezni lehetett, hogy az elkövetkező évtizedek fordulatot hoznak a világgazdaságban. Az 1880-as évekre a tengerentúli gabona elárasztotta az európai piacot. Az észak-amerikai, dél-amerikai, indiai és oroszországi cereáliák megjelenése megnehezítette a magyar szemes termények értékesítését Brazíliában is. Világszintű szerkezetváltozás következett be az agrártermelésben, ami a globalizáció jelenségét hordozta magában.135 Ekkoriban indult meg az a hihetetlen embertömeg Latin-Amerikába is, amely főként Európa déli és közép-keleti részéről vándorolt ki — többek között Brazíliába, ahol a bevándorlók saját földért cserébe mezőgazdasági dolgozókként nyerhettek alkalmazást. Pernambuco kormányzója szerint „Az olaszok és a németek betelepülése segíteni fog e föld benépesítésében, egy olyan új kiindulópontot teremtve, amelyből a jelenleginél sokkal jobb új Brazília nőhet ki.”136 Ezek a folyamatok két szempontból is figyelmet érdemelnek: ekkor egy új versenytárs, az Amerikai Egyesült Államok jelent meg a brazíliai piacon, másfelől a kiáramló mezőgazdasági s a kisebb, ám jelentős számú ipari munkás képes volt hozzájárulni a nyers terményeket feldolgozó városi ipar fejlődéséhez, ezzel gyarapítva az ottani gabonatermesztést és malomipart.137 A mezőgazdaság globalizálódásánál gyakran a fentebbi államok expanziójáról szokás csupán említést tenni, ám a magyar liszt a korábban ismertetett malomipari feltételek mellett és világszínvonalú minősége miatt szintén előtérben maradt. 1044
