Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Balogh Ádám Tibor: Epizódok az Osztrák–Magyar Monarchia és Brazília kereskedelmi kapcsolatainak történetéből
KL OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA ÉS BRAZÍLIA KERESKEDELMI KAPCSOLATAI és a gyapottermesztés14 központja egészen az 1930-as évekig az északkeleti térség volt. A gumi készítéséhez használt kaucsukot pedig az Amazonas vidékén termelték ki.15 A 19. század végére a brazíliai Manaós (ma Manaus), illetve a perui Iquitos lett a két legfőbb amazóniai kaucsuktermelő-központ, s Bolíviával 1913-ig ez a három állam volt a világ fő kaucsuk előállítója.16 Brazíliában az arany- és a gyémántbányászat is virágzott. Ez lehetővé tette a belső területeknek, hogy a tengerpartoktól távol is gazdagságra tegyenek szert - ez segítette elő (többek között) Minas Gerais tartomány fejlődését is. A brazil aranyból és gyémántokból származó összegek a 18. században még a portugál gazdaságot erősítették, ám a politikai-gazdasági változások folytán ez a vagyon Nagy-Britanniát és más fejlettebb európai hatalmakat, idővel pedig az Egyesült Államokat gazdagította. Az újkor évszázadaiban a Brazíliából származó drágakő és nemesfém hatással volt az európai pénz- és tőkeállomány növekedésére.17 14 A gyapottermesztés központjai Pernambuco, Maranhao, Alagoas, Paraiba voltak. {Fausto, B.: Brazí lia rövid története i. m. 143.) 15 Abreu, M. — Bevilaqua, A.: Brazil as an Export Economy i. m. 4. 16 Jancsó Katalin: A világgazdaság sötét bugyrai. Kaucsukláz a perui Amazóniában. Világtörténet 33. (2011) 1-12., itt: 3. 17 Encyclopedia of World trade: From Ancient Times to the Present I-IV. Ed. Cynthia Clark Northrup. London-New York 2005. 271. 18 Natalia Bas: Brazilian Images of the United States, 1861-1898: A Working Version of Modernity? Doktori (PhD) értekezés. University College London. London 2011. 11. 19 Vadász Sándor: 19. századi egyetemes történelem, 1789-1914. Bp. 2011. 537. 20 Harald Kleinschmidt: A nemzetközi kapcsolatok története. Bp. 2001. 124. 21 Kaposi Zoltán: Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000. Bp.-Pécs 2010. 205. Az iparágak kifejlődése az 1860-1870-es évekre tehető, melyet az 1880-1890-es évtizedek fellendülése követett. A külföldi befektetések, a vasút, a hajózás, a városi szolgáltatások és a kereskedelem fejlődése is ekkor gyorsult fel.18 A 19. század utolsó évtizedeiben az agrárágazat fejlesztését a bevándorlás-politika biztosította. Az európai éghajlathoz hasonló tájakra (például Rio Grande do Sul) német, olasz, portugál, sőt magyar telepesek is érkeztek.19 Brazília, a lehetőségek földje: nagyhatalmi és kereskedelmi érdekek A 19. századi gyarmatrendszerek létrehozásának és a szabad kereskedelmi versenynek egyaránt az volt a célja, hogy a tőkés országok globális méretekben kiterjesszék a közvetett vagy közvetlen gazdasági befolyásukat és ellenőrzésüket.20 A század második felében a világgazdaságban jelentkező tartós konjunktúramozgások gyorsították az ipari növekedést és hatottak az európai, valamint az amerikai régiók gazdasági szerkezetére.21 A nyugat-európai kapitalizmus 1024
