Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Balogh Ádám Tibor: Epizódok az Osztrák–Magyar Monarchia és Brazília kereskedelmi kapcsolatainak történetéből
Balogh Adóm Tibor EPIZÓDOK AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA ÉS BRAZÍLIA KERESKEDELMI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETÉBŐL Ausztria-Magyarország tengerentúli külgazdasági kapcsolatainak története idehaza jórészt feltáratlan, méltatlanul elhanyagolt kutatási terület. Magyarországon az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetközi kapcsolatait feltérképező elemzéseket sokáig az Európa-centrikusság jellemezte, és bár születtek az elmúlt évtizedekben diplomáciatörténeti művek, melyek a kontinensen túlra tekintenek, ezekben a gazdaságtörténeti vonatkozásokra csak kevesebb figyelem jutott.1 Ausztria- Magyarország külkapcsolatainak globális léptékekben történő vizsgálatát a történészek több esetben a gyarmatok hiányára hivatkozva hárítják el. Mindazonáltal Hajdú Zoltán is utal egyik tanulmányában a téma boncolhatóságára: „Az OMM mint nagyhatalom akár globális kontextusban is vizsgálandó lenne [...]”,2 végül azonban ő maga is kitér e feladat elől: „[...] de valójában azon nagyhatalmak egyike, amelyek nem gyarmatosítottak érdemben a Föld távoli pontjain, így érdek- és kapcsolati rendszere alapvetően Európa-dominánsnak tekinthető”.3 Ez a megállapítás alapjaiban véve helytálló, ám az érvelés másképp is értelmezhető, kiegészíthető: pontosan a gyarmatok hiánya miatt figyelemre méltóak az osztrákmagyar államnak a világ más pontjain — Amerikában, Afrikában, Ázsiában, Ausztráliában - kiépített kereskedelmi és más érdekviszonyai, mivel gyarmatok híján ezek a földrészek nyersanyag- és áruutánpótlás-forrásokat, valamint potenciális felvevőpiacokat jelentettek, így különösen fontos lenne szerepük vizsgálata a dualizmus korszakának kutatásaiban. 1 Lásd Szélinger Balázs: Magyarország és Etiópia. Formális és informális kapcsolatok a 19. század másodikfelétől a II. világháborúig. Doktori (PhD) értekezés. Szegedi Tudományegyetem. Szeged. 2008.; Torbágyi Péter: Magyar kivándorlás Latin-Amerikába az első világháború előtt. Szeged 2009.; Szente- Varga Mónika: A gólya és a kolibri. Magyarország és Mexikó kapcsolatai a XIX. századtól napjainkig. Bp. 2012.; Komár Krisztián: Az Osztrák-Magyar Monarchia és Egyiptom kapcsolatai 1882-1914. Doktori (PhD) értekezés. Szegedi Tudományegyetem. Szeged 2012.; Tóth Gergely: Japán-magyar kapcsolattörténet 1869-1913. Bp. 2018. Ausztráliai vonatkozásokat tartalmaz Domaniczky Endre: Válogatott állam- és jogtudományi írások (2010-2020). Bp. 2021. 2 Hajdú Zoltán: Ml Osztrák-Magyar Monarchia: a geopolitikai kényszertől a világpolitikai feleslegességig. Közép-Európai Közlemények 2. (2009) 1. sz. 73-85., itt: 74. 3 Uo. Brazília kiválasztását az indokolta, hogy a tengerentúli államok közül a dél-amerikai országban hozta létre a 19. század elején a Habsburg Birodalom 1021 SZÁZADOK 1^6. (2022) 5. SZÁM
