Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Arany Krisztina: Firenze és a Német-római Császárság kapcsolata IV. Károly uralkodásától Luxemburgi Zsigmond haláláig
FIRENZE ÉS A NÉMET-RÓMAI CSÁSZÁRSÁG KAPCSOLATA okleveleken szereplő relációs jegyzeteket közelebbről szemügyre véve kitűnik, hogy a firenzeiek többnyire pénzügyi feladatokat felügyeltek, és túlnyomórészt magyar királyi ügyeket intéztek, de esetenként császári pénzügyekről/adóügyekről is referáltak.68 Mind a magyar királyi, mind a viszonylag kevés fennmaradt császári oklevélben azonos típusú hatáskörök leírása figyelhető meg. Ezek az adószedés felügyeletével kapcsolatos feladatoktól kezdve a kamaraszervezet és a kapcsolódó jogszolgáltatási ellenőrzéseken át egészen az adóbeszedés hatékonyabbá tételére irányuló módosítások tervezésére is kiterjedtek. A Leonardos Nofri relációs jegyzeteit tartalmazó oklevelek némelyike azt is megerősíti, hogy a magyar királyi vagy császári pénzügyi forrásokból származó jövedelmek időnként „kereszt-finanszírozhattak” magas kiadásokat, például katonai akciókat, akár a törökök, akár a husziták ellen.69 68 Arany Krisztina: Firenzei kereskedők, bankárok és hivatalviselők Magyarországon 1370-1450. Prozopográfiai adattár. Fons 14. (2007) 483-549., itt: 524., 532-533.; Szerémi és Emyei József [Arthur Odescalchi]: A Majthényiak és a Felvidék. Történelmi és genealógiai tanulmány I. Bp. 1912. 695. 69 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) Diplomatikai Fényképgyűjtemény 246892. A magyar királyi pénzügyigazgatásban dolgozó firenzeiek elemzéséhez Zsigmond uralkodása idején, lásd általában Arany Krisztina: “ Had I Stayed Longer With My Gracious Lord, Sigismund, Roman Emperor, So I Could Have Helped My Friends More ...” In: Florentines in the Financial Administration of King and Emperor Sigismund of Luxembourg in the Light of Chancery Notes. Eds. Petr Elbel - Klara Hübner - Stanislav Bárra. Brno, Regesta Imperii Beiheft. Megjelenés előtt. 70 EngelP.: Szent István i. m. 177-178. 71 Kovács P: Zsigmond király i. m. 11. Zsigmond politikáját a magyar királyság érdekei is befolyásolták: ez ösztönözte őt a Zárát elfoglaló, a dalmát városok feletti ellenőrzést átvevő Velencével szemben egy szövetség felállítására, így azonban szembekerült Firenzével is. Zsigmond ural kodása során legalább két alkalommal is komoly összetűzésbe került az országban élő itáliaiakkal/firenzeiekkel. Az első konfliktus 1403-ra nyúlik vissza, amikor magyarországi hatalma még instabil volt. Firenze 1403-ban mind diplomáciai, mind pénzügyi eszközökkel beavatkozott Nápolyi László oldalán a magyar trón körüli öszszetűzésekbe.70 Az 1410-es évek változást hoztak az itáliai politikai kapcsolatokban, aminek következtében Filippo Maria Visconti, Milánó tényleges hercege a Prágában tartózkodó IV. Vencel támogatását kérte Zsigmond ellen, hogy megerősítse korábbi kiváltságait. A herceg még Velencével is szövetkezett, ami arra ösztönözte Firenzét, hogy Zsigmondnál keressen támogatást.71 Az itáliai politikai viszonyok azonban a következő évtizedekben is bizonytalanok maradtak; Visconti pedig az 1420-as években Itáliában már Zsigmond támogatója volt. így Firenze Zsigmonddal szemben újra Velencével találta magát szövetségben, ami 1427-1429-ben egy újabb kritikus időszakhoz vezetett, amelynek során sok Magyarországon tartózkodó firenzeit 1016
