Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Arany Krisztina: Firenze és a Német-római Császárság kapcsolata IV. Károly uralkodásától Luxemburgi Zsigmond haláláig
FIRENZE ÉS A NÉMET-RÓMAI CSÁSZÁRSÁG KAPCSOLATA A diplomáciai feljegyzések nélkülözhetetlen források ahhoz, hogy a firenzei kormányzatnak a Német-római Császársággal és annak uralkodóival kialakított kapcsolatait és annak főbb jellegzetességeit, fordulópontjait megismerhessük.4 Létezik azonban a történeti forrásoknak egy másik csoportja is, amelyet - legalábbis Firenze esetében — mindenképpen érdemes figyelembe venni, mivel ritka betekintést nyújt a tájékozott, többnyire a korabeli diplomáciai küldetéseket és feladatokat is végző firenzei polgárok véleményalkotásának más forrásból meg nem ismerhető részleteibe. Ezek a források általában a családi számadáskönyvek vegyes, üzleti és általános közéleti, családi stb. események feljegyzésére szolgáló típusába sorolhatók, amelyeket a szakirodalom Ricordi. Ricordanze néven ismer, és viszonylag nagy számban maradtak fenn.5 Ezek a források a tanulmányban — az egyszerűség kedvéért — krónika megnevezéssel szerepelnek. A firenzei krónikák mint történeti források a legtöbb esetben magániratok. A szövegek megalkotását ezért távolról sem politikai program motiválta, hanem azzal a céllal íródtak, hogy minden olyan tudást, információt rögzítsenek bennük, amelyet a család hasznosnak és fontosnak tartott a jövő nemzedékek számára. A dokumentumokat nem kívánták a szélesebb közönség számára hozzáférhetővé tenni, így többnyire a családon vagy a kiterjedt rokonsági csoporton belül őrizték őket. A tanulmány célja, hogy a korabeli diplomáciai források, valamint a firenzei elbeszélő források bevonásával választ adjon arra kérdésre: vajon a német-római császárokról alkotott általános kép tükrözi-e, illetve befolyásolta-e a firenzei polgárok tényleges jelenlétének mértékét a császári udvarban. 4 Az itáliai diplomáciáról általában lásd Isabella Lazzarini: Communication and Conflict: Italian Diplomacy in the Early Renaissance, 1350-1520. Oxford 2015.; A Luxemburgok udvarában működő diplomáciai képviseletekről lásd Iván Hlavácek: Höfe - Residenzen - Itinerate. Hrsg. Mlada Holá - Martina Jeránková - Klára Woitschová. Prága 2011. 64. 5 Mercanti scrittori. Ricordi nella Firenze tra Medioevo e Rinascimento. A cura di Vittore Branca. Milano 1986. 6 Richard Goldthwaite: The Economy of Renaissance Florence. Baltimore 2009. 120-122. A kérdés felvetése azért is indokolt, mert Firenzét a kutatás inkább a saját kereskedőit kiküldő, nem pedig a külföldi üzletembereket a területére vonzó államként jellemzi, különösen a 14. század közepétől.6 A firenzei diplomácia erőteljesen támogatta és szükség esetén megvédte polgárainak érdekeit külföldön. Cserébe a firenzei Signoria is hasznosította honfitársainak gyakorlati ismereteit a különböző európai régiókról, valamint azt az általában kiterjedt helyi, regionális kapcsolatrendszert is, amelyet polgárai építettek ki üzleti tevékenységük során. A város politikai életében a diplomáciai kiküldetéseket, követségeket a firenzei polgárok feladatának tekintették, és a városi tisztségekre jogosult, választható 1002
