Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Gecser Ottó – Szende Katalin: Hans Saltzman, az 1510-es pestisjárvány és a nagyszebeni vesztegzár
Gecser Ottó — Szende Katalin HANS SALTZMANN, AZ 1510-ES PESTISJÁRVÁNY ÉS A NAGYSZEBENI VESZTEGZÁR „Állítása szerint 1510-ben Nagyszebenben, a hol mint orvos működött, csak a vesztegzár intézményének szigorú alkalmazásával érte el azt, hogy a pestis a várost megkímélte, míg a környéken nagyban pusztított” — írta 1901-ben, minden bizonnyal elsőként, Vámossy István pozsonyi tisztiorvos egy (akkor még) kevéssé ismert, 15-16. századi pályatársáról, Hans Saltzmanról. 1 Vámossy híradása nyomán a stájer orvos stabil, bár meglepően szerény helyet kapott a hazai orvos- és jár vány történetben. A szerény hely különösen annak fényében meglepő, hogy a későbbi történészek egyértelműen félredobták az imént idézett mondatban megbúvó kételyt, és minden további nélkül hitelt adtak Saltzman - Vámossy olvasatában önmagának tulajdonított — közegészségügyi teljesítményének. így például Magyary-Kossa Gyula szerint Saltzman „1510-ben nagyszebeni orvos volt s a vesztegzár szigorú alkalmazásával elérte, hogy a pestis megkímélte a várost, míg a környéken erősen pusztított”.2 Nagyon hasonlóan fogalmazott 1964-ben megjelent jár vány történeti áttekintésében Schultheisz Emil és Tardy Lajos is: „Nagyszebenben ezévben [1510-ben]3 Hans Saltzmann erdélyi orvos erős vesztegzár felállításával elérte, hogy az országos pestis, mely Erdélyben is igen heves volt, a várost megkímélte.”4 Érdekes módon, bár Saltzman teljesítménye ezen megfogalmazások alapján igencsak jelentősnek és úttörőnek gondolható, senki sem próbált meg részletesebben foglalkozni vele. Teljes tanulmány először 2011- ben jelent meg róla.5 Tanulmányunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy mennyiben támasztható alá, illetve mennyiben tekinthető lehetségesnek a feltételezett 1510-es vesztegzár megléte, Saltzman saját művei, a Nagyszebenről ismert, illetve és a korabeli európai gyakorlat alapján.6 1 Vámossy István: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban. Pozsony 1901. 146. Bár nevét többféleképpen írta és írták kortársai, az alábbiakban a Hans Saltzman névalakot használjuk. 2 Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek I-IV. Bp. 1929-1940. III. 135. (531. sz.). 3 Az idézetekben a szögletes zárójelben lévő közlések a szerzők kiegészítései. 4 Schultheisz Emil — Tardy Lajos: A magyarországi járványok történetéből. Történelem 2. (1964) 3. sz. 111-156. 119. Lásd még Spielmann József: Latin nyelvű orvosi és természettudományos irodalom aXV-XVI. században. Orvostörténeti Közlemények 31. (1985) 83-91., itt: 85. 5 Robert Offner: Johannes Saltzmann, der Stadtarzt von Hermannstadt, ließ 1510 in Wien seine Pest- Ordnung drucken. Kaleidoscope 2. (2011) 2. sz. ( https://bit.ly/3pLBBls , letöltés 2021. aug. 14.). 6 Az írás egy korábbi, rövidebb változatához lásd Szende Katalin - Gecser Ottó: Plague in Sibiu and the First Quarantine Plan in Central Europe, 1510. In: Epidemic Urbanism. Contagious Diseases in Global Cities. Eds. Mohammad Gharipour - Caitlin DeClercq. Bristol-Chicago 2021. 4-13. Tanulmányunk lezárása után értesültünk az alábbi kötet megjelenéséről: Schwarzer Tod und Pestabwehr 9 SZÁZADOK 156. (2022) I. SZÁM
