Századok – 2021
2021 / 6. szám - HÁZASSÁGPOLITIKA, HONOR, HADJÁRATOK – TANULMÁNYOK AZ ANJOU-KORRÓL - Csákó Judit: Zára 1345–1346. évi velencei ostroma a narratív kútfők tükrében
ZÁRA 1345-1346. ÉVI VELENCEI OSTROMA A NARRATÍV KÚTFŐK TÜKRÉBEN A velencei szerző tollán keletkezett elbeszélés 1344 júliusától 1346 decemberéig - vagyis Hahót nb. Miklós bán horvátországi hadjáratától a záraiak fegyverletételéig - követi nyomon az eseményeket. Bár Zára ostromának legbővebb forrása kétségkívül az Obsidio Jadrensis, a Chronica Jadretina is számos, egyéb helyről meg nem ismerhető adalékot szolgáltat a dalmáciai város blokádjának történetéhez. A krónika önálló adatainak hitelt kölcsönöz, hogy lejegyzője több ponton is kimutathatóan támaszkodik a velencei állami levéltár okirataira. A történetírói pontosságra való törekvés ugyanakkor korántsem jelenti azt, hogy a szöveg minden pártosságtól mentes volna: a Dandolo dózse és a kalmárköztársaság dicsőségét zengő Chronica Jadretina egyértelműen velencei szemszögből láttatja Zára hódoltatásának históriáját.55 55 Baumgarten E: Forrástanulmányok i. m. 326., 331-335. 56 Veneriarum Historia Vulgo Petro lustiniano lustiniani filio adiudicata. A cura di Roberto Cessi - Fanny Bennato. (Monumenta storici) Venezia 1964. 228. A krónikáról lásd Antonio Carile: La cronachistica veneziana i. m. 38-45.; Benjamin G. Kohl: Chronica Venetiarum. In: EMCh I. 443-444.; Sor ban VMarin: Some Considerations Regarding the Anonymous Veneriarum Historia (14th Century). Historical yearbook 7. (2010) 177-194. 57 Raphayni de Caresinis cancellarii Venetiarum Chronica AA. 1343-1388. A cura di Ester Pastorello. Venezia 1964. 3-4. (AW jelű kéziratban ugyanakkor hosszabb előadás szerepel a konfliktusról.) A forrás kapcsán lásd Kohl, B. G.: Caresini, Raffaino i. m. 248. 58 Cronica di Venexia detta di Enrico Dandolo. Origini - 1362. A cura di Roberto Pesce. Presentazione di Angela Caracciolo Aricó. (Medioevo e Rinascimento. Testi 2.) Venezia 2010. 123—125. Enrico „Morelli névtelen)é ”-nek előadása korántsem az egyetlen forrás a lagúnák városának gazdag narratív hagyományában, amelyet a konfliktus kapcsán vallatóra foghatunk. A velencei krónikák - ha soraikban nem is akad további elbeszélés, amelynek a dalmáciai diadal képezné a kizárólagos témáját - rendre megemlékeznek az ostromról. A quattrocento az eseményekkel csaknem kortárs historiográfiai terméséből elsőként is a tévesen sokáig Pietro Giustinianinak tulajdonított krónikát (yenetiarum história) kell megemlítenünk. A Velence történetét a város alapításától 1358-ig tárgyaló elbeszélés — amelynek keletkezését 1360 környékére helyezi a szakirodalom — csupán egy rövid tudósítás erejéig tér ki arra, hogy a magyar király hiába sietett Zára felmentésére 1346 tavaszán.56 A sort folytathatjuk a Chronica Jadretina szerzőségét vitató teóriák kapcsán már említett Raffaino de’ Caresini munkájával. Az Andrea Dandolo Chronica brevisiv^. folytatásaként készült elbeszélés — amely a köztársaság 1343-1388 közötti históriáját tárgyalja, és többek között a chioggiai háború eseményeinek is részletes forrása — meglehetősen tömören számol be a számunkra érdekes időszakról. A Dandolo korának történéseivel induló krónika egyetlen mondatban tájékoztat Zára dózséval szembeni „lázadásáról” és Velence általi megbüntetéséről.57 A latin nyelvű történeti irodalmat képviselő két elbeszélésnél részletesebben számol be az ostromról Enrico Dandolo Cronica di Venexiáy az eredeti változatában 1362-ig ívelő (később 1373-ig folytatott) históriát az első, már olaszul íródott Velence-történetként tartja számon a kutatás.58 1148
