Századok – 2021
2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Czinege Szilvia: Széchenyi német nyelvhasználata levelei tükrében
CZINEGE SZILVIA Magánhangzók esetében gyakori volt, hogy az umlautos ’a’-t e’-vel írták, mivel mély hangként kellett kiejteni," s az sem volt ritka, hogy egy-egy szónak mindkét betűvel történő írása bevett volt, például Grenze — Gränze, Eltern — Altern. Erre a jelenségre Széchenyi korai leveleiben is akadt példa: „dán aber fliehen wir [...] in denen Armen unserer Liebsten Altern”,99 100 „an die türkische Gränze”101 vagy „dessen einpflanzung geschieht [...] mit Ächten Méneser Weinreben ”.102 Természetesen az umlaut használatára is volt szabály: ’ ä’-val kellett írni azon szavakat, ahol egyértelműen felismerhető volt, hogy a tőhang korábban a’ volt, e’-vel pedig, ahol az nem felismerhető, ám ez a gyakorlatban nem működött ilyen következetesen.103 99 Adelung, J. C.: Grundsätze i. m. 1782. 147-149. 100 Széchenyi István Széchényi Ferencnek. Székesfehérvár, 1809. nov. 22. MNL OL P 623-A-I.-9.No. 39. Közli: Zichy A.: Széchenyi levelei i. m. 22-23. „aztán menekülünk [...] szüléink karjaiba”. 101 Széchenyi István Széchényi Ferencnének. Világos, 1810. júl. 28. MNL OL P 623-A-I.-9.No. 41/13. Közli: Zichy A.: Széchenyi levelei i. m. 36-37. „a török határon”. 102 Széchenyi István Széchényi Ferencnek. Világos, 1810. aug. 24. MNL OL P 623-A-I.-9.-No. 41/9. Közli: Zichy A.: Széchenyi levelei i. m. 42—44. „amelynek beültetése [...] valódi ménesi szőlővesszővel történik”. 103 Andresen, K G.: Sprachgebrauch i. m. 13. 104 Széchenyi István Széchényi Ferencnek. Világos, 1810. szept. 12. MNL OL P 623-A-I.-9.No. 41/7. Közli: Zichy A.: Széchenyi levelei i. m. 46—48. „mert ilyen jót jelent ez”. 105 Széchenyi István Széchényi Ferencnek. Hohenmauth, 1811. máj. 27. MNL OL P 623-A-I.-9.No. 41/4. Közli: Zichy A.: Széchenyi levelei i. m. 51—52. „mert a verebek száma különösen hatalmas”. 106 Széchenyi István Liebenberg Jánosnak. London, 1815. dec. 3. MTA KIK Kt K 196/91. Közli: Majláth B.: Széchenyi levelei i. m. I. 12-13. „mert csak a tűzben van élet”. 107 Széchenyi István Széchényi Ferencnek. H. n., 1809. ápr. 11. MNL OL P 623-A-I.-9.-No. 39. Közli: Zichy A.: Széchenyi levelei i. m. 3-4. „Ha aztán majd sok évvel később, [...].” 108 Az idézett sorban a ’ dann nem megfelelő írásmódja mellett további hiba a ragozott állítmány főnévi igenevek közé helyezése. Széchenyi István Széchényi Ferencnek. Lieben, 1813. júl. 15. MNL OL P 623-A-I.-9.-No. 43/5. Közli: Zichy A.: Széchenyi levelei i. m. 65-67. „hogy aztán valami biztosabbat tapasztalhassunk”. 109 Bevett szokás volt - nemcsak Széchenyi esetében - hogy a kettőzött mássalhangzó helyett csak egyet írtak le, és felette vízszintes vonallal jelölték a kettőzést. E lehetőség ellenére Széchenyinél gyakran ez a jelölés is elmaradt. Helyesírási hibának számít, hogy a ’ denn’ (mert) kötőszót rendszeresen egy ’n’-nel, ’den’-nek írta, megváltoztatva ezzel a kötőszó szófaját tárgyesetben álló névelőre vagy vonatkozó névmásra, ami kissé nehezítheti az értelmezést az olvasó számára. „ Den so gut meint es [...]”,104 „den die Zahl der Spatzen besonders ist ungeheuer;“105 vagy „ den nur in dem Feuer ist das Leben“.106 Ugyanez volt a helyzet a helyesírás tekintetében a ‘ dann — aztán határozószó esetén is, annyi különbséggel, hogy az egy ’n’-nel írt szóváltozatot nem lehetett mással összetéveszteni: „Wenn ich dan einst nach vielen Jahren,”107 „daß man dan bald etwas Bestimmteres erfahren wird können.”108 De nemcsak ezeknél a szavaknál maradt el egy-egy mássalhangzó onnan, ahol kettőzve kellett volna őket használni,109 néhány további példa a teljesség igénye (és idézet) nélkül: blos, kan 647
