Századok – 2021
2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Fiziker Róbert: Egy fiókban maradt alternatíva. Királykérdés a Külügyminisztériumi Levéltár fennmaradt irataiban (1922–1938)
FIZIKER ROBERT legitimista mozgolódás a bécsi magyar diplomaták érdeklődését is fokozta a kérdés iránt. Semsey Andor gróf, követségi tanácsos szerint Starhemberg gróf „valódi érzelmeinek adott kifejezést”, amikor azt fejtegette, hogy az osztrákok „nem fogják engedni magukat a magyarok által visszatartani”, ha császárt akarnak. A csehek csak Budapesttel szemben fenyegetőznek, és a restaurációval „jobban is járna” Ausztria, mint a nemzetiszocialisták hatalomra jutásával.62 1933 októberében Hornbostel követségi tanácsos Engelbert Dollfuss szövetségi kancellárral folytatott hosszabb beszélgetéséről tájékoztatta Nelky Jenő bécsi m. kir. követet. Az osztrák kormányfő szerinte elvben nem ellenezte a restaurációt, azonban számos olyan akadályt látott, amelyek a császári trón visszaállítását „egyelőre kilátástalanná teszik”. Egy ilyen — a lakosság túlnyomó többségénél minden bizonynyal kedvezőtlen fogadtatásra találó - vállalkozáshoz nincs elegendő anyagi erő, a régi osztrák-magyar kapcsolat helyreállításához pedig „egyik félnek sincs kedve”, a „két rokkant állam” együtt sem lenne képes viselni az ezzel járó terheket. A gazdasági helyzettel elégedetlen csehek és a horvátok csatlakozásával javulnának az esélyek, de ezt az ottani kormányok „elkeseredett ellenállása” lehetetlenné teszi.63 Dollfuss 1934 tavaszán Bakách-Bessenyey követségi tanácsos előtt is megismételte álláspontját, miszerint Ausztria „túl kicsiny és túl szegény” ahhoz, hogy a „fényes” Habsburg-ház visszatérésére gondolni lehessen.64 föderalisztikus államról elmondott gondolatait a hallgatóságnak csak „csekély része vette komolyan”, legalábbis a közönség „arcjátékából ezt a benyomást nyerte”. Ideiglenes ügyvivői jelentés. Bécs, 1934. márc. 29. MNL OL K 63 20/7-1034/1934. 62 Szigorúan bizalmas követjelentés. Bécs, 1933. jún. 2. MNL OL K 63 20/7-1683/1933. 63 Szigorúan bizalmas követjelentés. Bécs, 1933. okt. 17. MNL OL K 63 20/1-2988/1933. 64 Szigorúan bizalmas ideiglenes ügyvivői jelentés. Bécs, 1934. ápr. 11. MNL OL K 63 20/1-1162/1934. 65 Követjelentés. Bécs, 1934. nov. 22. MNL OL K 63 20/1-6534/1934. 66 Bizalmi egyén jelentése. Bécs, 1935. aug. 20. MNL OL K 63 20/1-2635/1935. 67 Követjelentés. Bécs, 1934. aug. 17. MNL OL K63 20/7-2762/1934. Persze kérdés, hogy előállhat-e bármikor olyan külpolitikai konstelláció, hogy egy kis állam egy adott kérdésben „mindenkitől függetlenül, teljesen szabadon” dönthet? - ahogy erről Apor Gábor báró Gabriel Puaux bécsi francia 1934 őszén Apor Gábor báró követ már úgy értékelte a helyzetet, hogy a legitimista manifesztációk azért bírnak „vonzóerővel” bizonyos társadalmi csoportokra, mert „jobb idők emlékét idézik fel” a 12 éves köztársasági uralom után. Ugyanakkor szerinte szélesebb néprétegeket a legitimista eszmék „nem tudtak megmozgatni”.65 Mindenesetre a „restauráció láthatóbban előretörő voltát” igazolta, hogy Schuschnigg kancellár - aki egy bizalmi egyén jelentése szerint „igen ügyesen fátyolozta el”66 a legitimistákhoz fűződő kapcsolatait - a követ előtt, annak kérdésére válaszolva kijelentette, hogy azt a magyar állásponttal egyezően nem tekinti aktuálisnak, és fontosabb lépést a magyar kormány előzetes értesítése nélkül nem fog tenni az ügyben.67 971
