Századok – 2021
2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Fiziker Róbert: Egy fiókban maradt alternatíva. Királykérdés a Külügyminisztériumi Levéltár fennmaradt irataiban (1922–1938)
FIZIKER ROBERT órában, amikor XI. Pius pápa a Vatikán második emeletén fogadta - „királyoknak kijáró szertartások közepette” — a már detronizált XIII. Alfonz spanyol királyt, az épület első emeletén Eugenio Pacelli bíboros-államtitkár az elismert spanyol köztársaság nagykövetével folytatott fontos tárgyalásokat.9 Ambrózy Lajos gróf, bécsi m. kir. követ pedig 1928 őszén „meglepőnek és rejtélyesnek” ítélte meg Ignaz Seipel prelátus, szövetségi kancellár bizalmas közlését, aki az államforma és a dinasztia kérdésében önmagának a cselekvési szabadságot fenntartva a szövetségi elnök közvetlen választását kilátásba helyező alkotmányreform-tervezettel, saját bevallása szerint, szándékosan lehetővé kívánta tenni a detronizált ifjú trónörökösnek, hogy kedvező alkalommal — akár ideiglenesen köztársasági elnökként — elfoglalhassa ősei trónját.10 9 A Habsburg-dinasztia restaurációjának kérdése és a Vatikán. Követjelentés. Róma, 1937. márc. 12. MNL OL K 64 41. tétel Különböző tárgyú, részben töredékes iratok (a továbbiakban: 41), 1937-41-185. 10 Követjelentés. Bécs, 1928. nov. 17. MNL OL K64 20. tétel Osztrák-magyar viszony (a továbbiakban: 20), 1928-700. 11 Ennek feldolgozásához lásd Tilkovszky Lóránt: Ausztria és Magyarország a vészterhes Európában. A budapesti osztrák követség megfigyelései és helyzetelemzései 1933-1938. évi politikai jelentéseiben. Bp. 2002., illetve Uő: Az 1920-as évek magyarországi külpolitikája a budapesti osztrák követség jelentései tükrében. In memoriam Barta Gábor. Szerk. Lengvári István. Pécs 1996. 409-416. 12 A legitimisták - elsősorban a Nemzeti (Legitimista) Néppárt - olyan, széles rétegek által támogatott és a diktatórikus törekvéseknek is sikerrel ellenálló alkotmányos királyságot képzeltek el, amelyben az alkotmányos demokrácia és a szükséges választójogi, szociálpolitikai és a földbirtokviszonyokkal kapcsolatos reformok egyszerre valósulnak meg. Összességében tehát igenis szükség van a külügyi álláspontok szelektáló mérlegelésére, az értesülések valós értékének megállapítására. Márpedig ezek a tanulmányban bemutatásra kerülő, a különböző külügyi jelentésekben tetten érhető kormányzati álláspontot igazolhatták, árnyalhatták vagy akár meg is cáfolhatták, bár a tárgyalt korszak elején rögzített elvi álláspontot jelentősen sosem befolyásolták. A királykérdés államközi kapcsolatokban betöltött tényleges szerepének bemutatása ugyan csak az osztrák diplomácia korabeli magyar relációs iratanyagának bevonásával lenne teljes,11 de a hazai levéltári anyag vizsgálata is jelentősen hozzájárulhat a téma feldolgozásához. A legitimisták úgy gondolták, hogy egy magyarországi restauráció segítségével nem csupán a korábbi perszonálunió támasztható fel valamilyen formában, de Trianon és Saint-Germain béklyóitól is meg lehet szabadulni. Az általuk hirdetett szociális népkirályság12 megoldást kínál a társadalmi-gazdasági krízisre, növeli a Duna-menti népek megbékélésének esélyét és az önmagát előbb-utóbb Ausztriával kárpótolni szándékozó germán óriás időben történő megállításával Európa békéjéhez is hozzájárulhat. A királypártiak hittek egy pártok feletti erkölcsi tekintély visszatérésének szükségességében, az elcsatolt területek feletti 961
