Századok – 2021
2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Tóth Imre: IV. Károly visszatérései és az osztrák–magyar határkérdés ügye
IV. KÁROLY VISSZATÉRÉSEI ÉS AZ OSZTRÁK-MAGYAR HATÁRKÉRDÉS ÜGYE Benes, nem alaptalanul -, hagyta őket működni, sőt titokban támogatta is a fegyveres szervezkedést. Ezért a csehszlovák kormány követelte a burgenlandi kérdés végleges rendezését, mégpedig nem a velencei kompromisszum, hanem a békeszerződés rendelkezéseinek megfelelően. Ebben a kérdésben Belgráddal is egyeztetett. Benes, aki külügyminiszerként már áprilisban is határozott és közös fellépést sürgetett jugoszláv kollégájának, ezúttal nem akart magára maradni. Eltökélte, hogy a Habsburg-kérdést egyszer s mindenkorra megoldja és keresztül viszi a békeszerződést maradéktalan betartatását. Mindehhez viszont legelőször meg kellett nyernie Róma támogatását, aminek meg is volt az esélye, hiszen a prágai olasz követ egy ideig fontosnak tartotta, hogy országa szolidáris legyen Csehszlovákiával és a Szerb—Horvát—Szlovén Királysággal ebben a kérdésben.44 Kezdetben úgy tűnt, hogy Olaszország néhány nap leforgása alatt a kisantant felé mozdul az ügyben, és határozottan fellép majd a két másik kormánnyal együtt a monarchia (különösen egy elképzelt dunai monarchia) visszaállításával szemben, mi több, kész lesz a nyugat-magyarországi kérdésben is visszakozni, és visszatérni a trianoni békeszerződés előírásaihoz, ha a helyzet úgy kívánja.45 Ez a forgatókönyv — Della Torretta korábbi diplomáciai vonalvezetését ismerve - elméletileg elképzelhető is volt. (Az olasz külügyminiszter közvetlenül a velencei megállapodás előtt még arra bíztatta Ausztriát, hogy feltétlenül ragaszkodjon a békeszerződésben foglaltakhoz. Alig kellett azonban néhány óra ahhoz, hogy álláspontja 180 fokot forduljon, és felszólítsa a vele egyébként baráti jó viszonyban álló Schobert, hogy engedjen a magyar követeléseknek.) Október 26-án Castagnetto herceg a magyar sajtónak homlokegyenest mást nyilatkozott, mint amit a cseh és az osztrák politikusok állítottak. Szerinte ugyanis a restaurációs kísérlet és a nyugat-magyarországi kérdés között semmiféle összefüggés nem állott fenn, s a velencei egyezmény érvényességéhez nem fért kétség.46 Kétségtelen, hogy az osztrák-magyar vita során vitt közvetítő szerep sokat jelentett Olaszország megtépázott hatalmi presztízsének, ezért Róma nem egykönnyen adta volna fel a számára hatalmi klubtagsággal felérő velencei szerződés eredményét, nem is beszélve a jugoszláv—csehszlovák közös akció esetleges következményeinek mérlegeléséről. Della Torrettának abban is döntenie kellett, hogy érdekében áll-e országának a cseh követelések támogatásával hozzájárulni egy francia orientációjú közép-európai szövetség megerősítéséhez. A francia kormány is kényes helyzetben találta magát, hiszen egyszerre kellett megvédenie az általa már elfogadott (és a Nagykövetek Tanácsa részéről október 28-án jóvá is hagyott) velencei szerződést, és megtartania közép-európai kisszövetségesei, közöttük első helyen Prága 44 Sir George Clerk prágai brit követ jelentése, 1921. okt. 24. TNA FO 371/6106. föl. 44. és föl. 37-38. 45 Zilahy László: Olaszország a kis entente mellé állott. Bécsi Magyar Újság, 1921. október 25. 2. 46 Idézi: Ex-Kaiser in Ungarn. Wiener Zeitung, 1921. október 27. 5. 956
