Századok – 2021
2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Tóth Imre: IV. Károly visszatérései és az osztrák–magyar határkérdés ügye
TÓTH IMRE Budapest, Becs és az intervencióra kész Prága is értsen: a nyugat-magyar területek státusza nem lehet vita tárgya Magyarország és az utódállamok között.14 14 Mari Vares: The Question of Western Hungary/Burgenland, 1918-1923. A Territorial Question in the Context of National and International Policy. Jyväskylä 2008. 217-218. 15 Paul Dinichert, a berni külügyminisztérium osztályfőnöke feljegyzése. Bern, 1921. máj. 20. In: Dokuments Diplomatiques Suisses 1848-1945. Vol. 8. 1920-1924. 24 novembre 1920 - 27 décembre 1924. Eds. Antoine Fleury - Gabriel Imboden, (a továbbiakban: DDS). Berne 1988. 87. számú dok. 255-257. 16 Uo. 17 Franz Egon Fürstenberg budapesti német követ jelentése. Bp., 1921. júl. 30. Politisches Archiv des Auswärtigen Amtes, Berlin. R 74189. Abteilung II. b. Politik 11. Akten betreffend Habsburgisches Haus Bd. 2. 1921. május-1921. november (a továbbiakban: PA AA Abt. II. Pol. 11. Bd. 2.) K 112054-55. Károly közben kudarcba fulladt akciója után visszatért Svájcba, ahol 1921. május 20-án a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője közölte vele az ott tartózkodás feltételeit. A berni kormány Hertensteint jelölte ki lakhelyéül azzal, hogy neki magának és kíséretének is mindennemű politikai tevékenységtől távol kell magát tartania. Abban az esetben pedig, ha elhagyná tartózkodási helyét, tervezett elutazása előtt legalább három nappal tájékoztatnia kell a politikai osztályt.15 Károlynak a nyár folyamán, augusztusban állítólag szándékában állt elhagyni Svájcot, hogy végleges letelepedési helyet találjon magának és családjának. Legalábbis erre tett utalást az ottani külügyminisztérium munkatársának — talán nem véletlenül. Szóba hozta Spanyolországot, de még inkább valamelyik északi országot, arra kérve a berni vezetést, hogy a gyerekei - ha az utazás körülményei nem lennének kedvezőek — maradhassanak még pár hónapig az országban.16 Az bizonyos, hogy őt magát és híveit leszámítva mindenki (beleértve a magyar és az osztrák kormányt is) jobbnak látta minél távolabb tudni az exuralkodót Magyarországtól. Karlista készülődés és a velencei szerződés következményei (1921. augusztus-október) Nincs pontos ismeretünk arról, hogy mit forgatott a fejében Károly 1921. augusztus végén, amikor a nyugat-magyarországi helyzet élesebbé vált, és napirendre került a terület kiürítésének kérdése. Magyarországon mindenesetre már többen azzal számoltak, hogy a volt uralkodó ki fogja használni a zűrzavaros helyzetet és kísérletet tesz a hatalom megszerzésére Magyarországon, sőt akár Ausztriában is.17 Gratz Gusztáv, Andrássy Gyula, Apponyi Albert és más karlista politikusok a húsvéti tapasztalatok birtokában már körültekintőbbek voltak, és késleltették Károly visszatérését. Másképp festett azonban a helyzet a Nyugat-Dunántúlon, ahol a royalista katonai alakulatok vezetői szerették volna még azelőtt döntésre vinni a dolgot, mielőtt el kellett hagyniuk a térséget. Az itt tevékenykedő 945
