Századok – 2021
2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Tóth Imre: IV. Károly visszatérései és az osztrák–magyar határkérdés ügye
TÓTH IMRE Miután Károly megérkezett a magyar határra, Ausztriában azonnal szárnyra keltek a rémhírek arról, hogy a legitimista Lehár Antal, a szombathelyi katonai körlet parancsnoka az általa jól megszervezett nyugat-magyarországi csapatok élén rövidesen megindul, és meg sem áll a Hofburgig, hogy az excsászárt visszaültesse a trónjára.10 A határ osztrák oldalán működő baloldali pártok és szakszervezetek vezetői alig tudták megakadályozni, hogy a hír hallatán meggondolatlan, felfegyverzett csoportok áttörjenek a határon. Erre végül nem került sor, de a restaurációs kísérlet Ausztriában is komoly belpolitikai hullámokat vetett. Szent István koronája ugyanis Magyarország területi integritását szimbolizálta, ezért a trónkérdést - a többi „utódállamhoz” hasonlóan - Ausztria sem tekintette magyar belügynek. Annak ellenére, hogy Horthy kormányzó rövid úton megtagadta a hatalom átadását, a kísérlet fegyvert adott az osztrák ellenzék kezébe. A kormányt kívülről támogató Nagynémet Néppárt (Grossdeutsche Volkspartei) az anschluss lehetőségét féltette Károlyról, a szociáldemokraták pedig a kikiáltott köztársaságot. Moson, Vas és Zala vármegyék, valamint Sopron város kormánybiztosává. A legitimista Lehárt pedig Horthy megpróbálta a Nemzeti Hadseregbe integrálni azzal, hogy megtette a szombathelyi körzet katonai parancsnokává. 10 Gerald Schlag: Aus Trümmern geboren... Burgenland 1918-1921. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland, Bd. 106.) Eisenstadt 2001. 384-385. 11 A Svájcba visszatoloncolt Károlyt később a szociáldemokrata érzelmű osztrák vasutasok Gyanafalvánál (Jennersdorf) órákig hagyták vesztegelni, mivel nem voltak hajlandóak egy Habsburgot szállítani, a szerelvény továbbhaladásakor pedig több helyen demonstrációkat szerveztek. Uo. 384. A szociáldemokrata párt (Sozialdemokratische Arbeiterpartei Deutschösterreichs), mely tevékenyebb résztvevője és alakítója volt a király visszatérési kísérleteivel összefüggő osztrák eseményeknek, a parlament azonnali összehívását kezdeményezte. A párt az 1921. április 1-jei rendkívüli ülésen indítványozta, hogy a kormány azzal a kéréssel forduljon a nagyhatalmakhoz, hogy azok követeljék meg Magyarországtól a trianoni békeszerződés haladéktalan ratifikálását, Burgenland átadását és hadserege leszerelését. A Karl Seitz, korábbi nemzetgyűlési elnök által előterjesztett sürgősségi indítvány egyúttal követelte mindazok felelősségre vonását is, akik Károly osztrák földre lépését segítették. A kisebbségi keresztényszocialista kormány kompetenciájának ugyanis súlyos fogyatékosságára vallott, hogy az uralkodó háborítatlanul keresztül utazhatott az országon, Bécsben éjszakázhatott és zavartalanul folytathatta az útját Magyarországra. A baloldal szerint az lenne a legkevesebb, hogy amennyiben az excsászár ismét át akarna haladni az országon egy harmadik országba távozva, azt csakis a kormány szoros őrizete alatt tehesse.11 Vagyis - követelte Seitz -, a Michael Mayr által vezetett kabinet tegye végre azt, ami a dolga: garantálja az ország biztonságát. A szociáldemokrata politikus felhasználta az alkalmat arra is, hogy párton belüli ellenlábasainak és a radikálisoknak is üzenjen: szerinte ugyanis a magyarországi Tanácsköztársaság elhibázott politikájának 943
