Századok – 2021
2021 / 4. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Tomáš Homoľa: Na vzostupe moci. Zahraničná politika Mateja Korvína v stredoeurópskom priestore v rokoch 1458–1471 (Szokola László)
TÖRTÉNETI IRODALOM veduták vagy épületek képei plasztikusakká tehették volna a leírásokat, az intézményszervezés (fö)szereplőinek portréi - már akiről maradt fenn arckép - pedig „közelebb hozhatták volna” e személyeket az olvasóhoz. (Mindezek a korabeli ábrázolásokkal közeli viszonyban álló művészettörténész recenzens megjegyzései, aki a számára talán túlzottan is jól ismert képeknek [még így is, és] minden esetben fontos szerepet tulajdonít.) A kötet Kádár Zsófia egy évtizedet átfogó tudományos munkájának eredménye, amellyel a fiatal történész a magyarországi katolikus megújulás kutatásának egyik alapvető művét alkotta meg. A könyv több mint 350 oldalán a szerző számos, az általa feltárt forrásokon alapuló elemzést és értelmezést vonultat fel. Ugyan nem elvárás a történeti szakmunkáktól, hogy azok élvezetes olvasmányok legyenek, Kádár Zsófia könyve azonban mind tartalma, mind kiváló stílusa révén „csalogatja” olvasóját egyre beljebb az általa feltárt és bemutatott világba. Összességében elmondható, hogy Kádár Zsófia a kötetben sikeresen megvalósította az előszóban meghatározott célokat: az általa feltárt, óriási mennyiségű forrásanyag segítségével nemcsak a három kollégiumot, hanem a jezsuita intézmények kettős kötődésének mechanizmusait, a rendhez és még inkább a helyi társadalomhoz való viszonyukat is rendkívül érzékletesen mutatja be. Ugry Bálint Tomás Homolá NAVZOSTUPE MOCI Zahranicná politika Mateja Korvina V stredoeurópskom priestore v rokoch 1458-1471 Historickÿ ústav SAV, Bratislava 2019. 192 oldal Hunyadi Mátyás alakját és tevékenységét a cseh és lengyel történetírás meglehetősen hosszú ideig igen negatív jelzőkkel illette. Az utóbbi évtizedekben azonban szemléletváltás következett be ezzel kapcsolatban, így napjainkban a cseh és lengyel kutatók a magyar király politikáját és a cseh tartományok feletti uralmát lényegesen pozitívabban, vagy ha úgy tetszik, reálisabban ítélik meg. E folyamat eredményeként és vállaltan a korábbi nemzeti narratívák felülvizsgálata céljával született meg újabban például Antonín Kalous Mátyás morvaországi uralmát bemutató monográfiája (Mátyás Korvin [1443-1490]. Uhersky a cesky král. Ceské Budejovice 2009.), illetve Boguslaw Czechowicznak a magyar király sziléziai uralmára, valamint annak képzőművészeti reprezentációjára koncentráló munkája (Idea i paústwo. Korona Królestwa Czech w latach 1457-1547. III. „Mathias Primus Dei gratia rex Bohemiae”. Rehabilitacja nieuznawanego króla. Wroclaw 2017.). A cseh—lengyel szemlélettel összehasonlítva teljesen más utat járt be a szlovák történetírás, amely alapvetően a Fraknói Vilmos által kidolgozott magyar narratívát vette át és a hadtörténet vagy a diplomáciatörténet egy-egy részkérdését leszámítva nem foglalkozott részletesebben Mátyás uralmával. Ezt az állapotot Tomás Homol’a változtatta meg 2019-ben, a Szlovák Tudományos Akadémia gondozásában megjelent monográfiájával, amelyben Hunyadi Mátyás 1458 és 1471 közötti külpolitikáját vizsgálja. Homol’a a pozsonyi Comenius Egyetemen szerezte történészi diplomáját, jelenleg pedig a Szlovák Tudományos Akadémia történeti intézetének munkatársa. Itt ismertetett munkája a 20lóban megvédett azonos című (magyarul: Egy hatalom felemelkedőben - Corvin Mátyás külpolitikája a közép-európai régióban az 1458 és 1471 közötti években) doktori disszertációján alapul. 889 SZÁZADOK 155. (2021) 4. SZÁM
