Századok – 2021
2021 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Csatári Bence: A rendszerváltás és az ahhoz vezető út az Országos Rendező Iroda történetében
A RENDSZERVÁLTÁS ÉS AZ AHHOZ VEZETŐ ÚT AZ ORSZÁGOS RENDEZŐ IRODA TÖRTÉNETÉBEN november 6. (ekkor kapták meg a hírt, hogy mégsem jön a zenekar) között propagandával és reklámmal készültek az együttes fogadására.58 58 MNL OL XXVI-I-67 7. d. 6479. 1-2. 59 Erdős Péter számos vargabetűvel rendelkező pályafutásáról lásd Acsay Judit: Hogyan készül a popmenedzser? Bp. 1990. 60 A Neoton együttes történetéről lásd Borzák Tibor: Családregény. A Neoton Família műhelyében. Bp. 1989.; Csepregi Eva: Amikor én még Csépi voltam. Bp. 2009. 61 A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1981. szeptember 9-én közzétett és 1982. január 1-jén életbe lépett 15. sz. törvényerejű rendelete tette lehetővé Magyarországon a gazdasági munkaközösségek (gmk) létrehozását. Ennek alapján kapott felhatalmazást a Minisztertanács arra, hogy a gmk-k létesítésére, szervezetére, gazdálkodására és megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket a Polgári Törvénykönyvnek a polgári jogi társaságra irányadó szabályaitól eltérően állapítsa meg. Lásd Magyar Közlöny, 1981. szeptember 9. 729. Ennek értelmében a Minisztertanács ugyancsak 1981. szeptember 9-én kiadta a 28/1981. (IX. 9.) számú rendeletét a gazdasági munkaközösségekről. Ezt a jogi szabályozást a gazdasági élet pangásának megszüntetésére irányuló szándék hívta életre. Ahogy a rendelet fogalmaz: ezek a szervezetek kiegészítő gazdasági tevékenységek végzésére jöhettek létre, minimum 2, maximum 30 taggal. A Minisztertanács elnöke, Lázár György jegyezte jogszabály kellő akkurátussággal járta körbe az alapítás és a munkavégzés körülményeit, ügyvitelét, és alapvetően gazdasági jellegű munkavégzésről szólt, de a kulturális szolgáltatást támogató gazdasági tevékenység is ideérthető volt. Lásd Magyar Közlöny, 1981. szeptember 9. 731-733. 62 MNL OL XXVI-I-67 6. d. 5942. 63 MNL OL XXVI-I-67 7. d. 6390. 64 MNL OL XXVI-I-67 7. d. 6341. 65 MNL OL XXVI-I-67 7. d. 6437. 1. Jóval kimértebb és tartalmilag is visszafogottabb levelet írt az ŐRI Erdős Péternek59 1987. november 4-én a Neoton60 jugoszláviai turnéja kapcsán. Ebben kiemelték az autóbusz és a teherautók szállítási költségeit, valamint azt, hogy — szintén a változó időket fémjelezve - a Studio System Gmk61 felajánlotta szolgáltatásait a világítóberendezések kezelésére. Tételesen felsorolta a dokumentum a technikai személyzet költségeit, sőt még azt is tisztázták, hogy a berendezések bérleti díján felül (napi 10 000 forint) 10%-os úgynevezett generálvállalkozói díjat is felszámított az ŐRI az Erdős Péter MHV-menedzser hitbizományának számító, de az MHV-n belül működő Pro Menedzser Irodának.62 A november 12-17. között lebonyolított turnén a hangtechnikai szolgáltatásért összesen 40 000 forintot fizettek Erdősék az ORI-nak,63 míg az autóbuszt 18 forintos kilométerenkénti díjjal bocsátotta az ŐRI a Neoton-turné rendelkezésére.64 Ha már ennyire bekapcsolódtak a nemzetközi koncertszervezésbe, a változások szelét megérezve mindenre kiterjedő, teljes zenei export-import jogot kért az ŐRI részére a Művelődési Minisztériumtól Bulányi László 1987. november 30-án Kormos Sándornak írt levelében úgy, hogy akár egyedüli cégként is szervezhessenek külföldi sztároknak koncerteket, ami szerinte alapvetően jár nekik, mivel intézményük évek óta nyereséget termel, s ez „a szórakoztató művészet területén egyre nehezedő feladat”.65 Emlékeztetett arra is, hogy 1983-ban sok állami, társadalmi és szövetkezeti egység is kapott rendezési jogot, aminek következtében az 856
