Századok – 2021
2021 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Csatári Bence: A rendszerváltás és az ahhoz vezető út az Országos Rendező Iroda történetében
CSATÁRI BENCE politikai változások nem történtek Magyarországon - rajta tartotta óvó szemét az ORI-n, mintha a politikai hatalom ugyanolyan szilárd lenne, mint egy évtizeddel korábban. A szocialista termelő egységekhez, üzemekhez és vállalatokhoz hasonlóan - a könnyűzenei szcénában a trendek folyamatos változásai miatt gyakorlatilag kivitelezhetetlen és éppen emiatt életszerűtlen — ötéves tervekben tevékenykedő15 ŐRI 1986-os főbb foglalkoztatási adatairól munkavédelmi beszámolót küldött a Művelődési Minisztériumnak. Ebben Báli György igazgató és Vasné László Krisztina szakszervezeti bizalmi titkár azt írta 1987. január 12-én Szálkái Péternek, a tárca munkavédelmi vezetőjének, hogy 1986-ban az ORI-ban összesen 78-an dolgoztak, ebből 11-en nyugdíjasként, 18 éven aluliakat pedig nem alkalmaztak. Az előző évben összesen 5440 előadást tartottak, mindet balesetmentesen, a nézők száma pedig 1 651 733 fö volt.16 Ezekből az adatokból is könnyen belátható, hogy 78 ember nemigen tudta kézben tartani Magyarország csaknem 3200 településén az összes koncert szervezését, s ez a magyarázata annak is, hogy történetének kezdetétől az ŐRI lényegében folyamatosan szemet hunyt a magánszervezésű fellépések felett. Mivel azonban ezekhez is kellett az ŐRI hozzájárulása, így a hivatalos statisztikákban utóbbiak is az ŐRI által engedélyezett koncertekként jelentek meg.17 15 A könnyűzenei élet változékonysága miatt féléves terveket is küldtek a Művelődési Minisztériumnak. Bulányi László ORLosztályvezető ekkoriban is rendszeresen továbbította a vállalat féléves játszási és pénzügyi tervét a Művelődési Minisztériumnak, így tett 1987. május 27-én is, amikor azt Kormos Sándor közművelődési főosztályvezető kapta meg a tárcánál. MNL OL XXVI-I-67 ORI-iratok (a továbbiakban: XXVI-I-67) 5. d. 3039. 16 MNL OL XXVI-I-67 4. d. 275. Az ŐRI költségei a fellépti díjak, a szállítási költségek és a szerzői jogdíjak kifizetéséből álltak. Erről a felettes szervnek, a Művelődési Minisztériumnak kötelezően küldtek elszámolást, amelyet az ŐRI gazdasági igazgatója írt meg. MNL OL XXVI-I-67 4. d. 329. A Művelődési Minisztérium személyzeti és oktatási főosztályára azt a tájékoztatást adta Csanádi Lajos, hogy Báli György igazgató 1986. decemberi bére 13 100 forint volt, viszont ha figyelembe vették a jutalmait is, akkor 1986-ban az egy hónapra eső fizetése 18 157 forint volt. Ezek az adatok Bulányi Lászlónál 12 000/16 833, Jenőfi Jánosnál 12 100/17 100 forinttal alakultak. MNL OL XXVI-I-67 7. d. 6062. 17 Akadtak azért kivételek is. Az R-GO zenekart vezető Szikora Róbert édesapját, a szintén hivatásos zenész és a Kádár-rendszerben koncertszervezésre szakosodott Szikora Jenőt (1930-2003) nyolc hónapra tiltotta el a színpadtól az ŐRI 1975-ben tiltott koncertszervezésért, mert esetében bebizonyosodott a menedzselés - szocialista tevékenységektől idegen - vádja. Egy Kulturális Minisztériumban keletkezett levél úgy állította be őt, mint aki pusztán a szervezésért, munka nélkül szerezte a pénzt, mert nem lépett fel. Ennek alátámasztására hozta a tárca a csanádpalotai Kelemen László Művelődési Ház, a környei művelődési ház, a mezőkovácsházi és orosházi járási hivatal és a szentesi városi tanács művelődésügyi osztályának igazolásait. A menedzseltek között szerepelt Máté Péter és Ambrus Kyri, akik vallomásaikkal szintén megerősítették a fenti tényeket. Szikora egyébként a hatalom szemében „visszaesőnek” számított, mert az 5714/1971. számú művelődésügyi minisztériumi iratra hivatkozva megemlítette a tárca szakembere, hogy már volt eltiltása ilyen jellegű tevékenységért. Annál kevésbé érthető ezek után, hogy miért kapott az eredeti, egy éves eltiltás helyett enyhített időtartamú, nyolchónapos moratóriumot. MNL OL XIX-I-7-g Kulturális Minisztérium Zene- és Táncművészeti Főosztály iratai. 10. d. 5. t. 17353/1975. 847
