Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Buzgó Gábor: A határmentiség kérdése és Nagyléta. Társadalmi és gazdasági változások egy bihari faluban Trianon után
A HATARMENTISÉG KÉRDÉSE ÉS NAGYLÉTA házasságkötés céljából érkeztek Nagyiétára, így ők valószínűleg valóban 1920 után válthattak lakhelyet. Az 1920-as államhatár megváltoztatta a mikrorégió térszerkezetét, hiszen korábban akadály nélkül megközelíthető térségeket választott el egymástól, a Magyarországon maradt határsáv települései az újabb történeti szakirodalom szerint képesek voltak vonzó hatást kifejteni,42 így a korábbihoz képest nagyobb arányban költözhettek át házasság útján az államhatáron túlról. A házassági kapcsolatok változása és a határon túli születési hellyel rendelkező személyek arányának növekedése legalább részben Trianon következménye lehet, amely jelenség elsősorban a fiatal nemzedéket érintette. 42 Szilágyi Zsolt: Vándormozgalom a trianoni Alföld területén a 20. század első harmadában. Századok 152. (2018) 111. 43 Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 42. kötet. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása I. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Bp. 1912.; Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 69. kötet. Az 1920. évi népszámlálás I. A népesség főbb demográfiai adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Bp. 1923.; Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 83. kötet. Az 1930. évi népszámlálás I. Demográfiai adatok községek és külterületi lakott helyek szerint. Bp. 1932.; Statisztikai kéziratos közlemények. I. sz. Az 1930. évi román népszámlálás nemzetiségi/nem anyanyelvi/ adatai.; Statisztikai kéziratos közlemények. III. sz. Az 1930. évi román népszámlálás felekezeti adatai. Bp. 1940. 44 Bartha Elek: Egy felekezeti nagyrégió Európa közepén. A görög katolikus tér Kelet és Nyugat határán. Ethnographia 112. (2001) 310. Az exogám házasságkötések alakulására általában az etnicitás és a felekezetiség is hatást gyakorol, ezért meg kellett vizsgálni, hogy volt-e egyáltalán realitása annak, hogy Trianon után az elcsatolt lakóhelyen élők hasonló arányban kössenek házasságot a nagylétaiakkal, mint a századfordulón. A 20. század első harmadában az etnicitást illetően Nagyiétán és környékén, illetve a magyar-román államhatár közelében a lakosság döntő többsége magyar nemzetiségűnek tartotta magát, a felekezetiséget illetően azonban inhomogén térségről beszélhetünk: a domináns református vallás mellett kisebbségben ugyan, de jelentős volt a görögkatolikus és a római katolikus vallásúak aránya is.43 A református és a római katolikus felekezetet a magyar etnikumhoz szokás kapcsolni, míg a görögkatolikus vallást a vizsgált térségben a magyar mellett a román népesség is gyakorolta.44 Ha a századfordulóra vonatkozóan kimutatható lenne, hogy a nagylétaiak és a házasságkötés idején lakóhely szerint később elcsatolt területen élők közötti rokoni kapcsolatok valamely etnikum/felekezet sajátosságának tekinthetők, és ez az adott közösség Trianon után eltűnt a vizsgált határmenti térségből, akkor érthetővé válna, hogy 1920 után miért csökkent szinte nullára azoknak a házasságoknak a száma, amelyekben a házaspár egyik tagja elcsatolt településen lakott, hiszen ez a jelenség magyarázható lenne az etnicitás és a felekezetiség exogám házasságokra gyakorolt közvetlen hatásával. Az 1899 és 1906 között megkötött exogám házasságokat vizsgálva arra jutottam, hogy a nagylétaiak és a később 82
