Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Székely Tamás: A kiegyezés mint biztonsági játszma. A dualizmus kora biztonságtörténeti perspektívából
SZÉKELY TAMÁS Mi fán terem a szekuritizáció? A biztonság „divatba nem régen jött szó, a régi és helyesebb biztosság értelmében” - ez olvasható az 1860-as évek elején megjelent Czuczor-Fogarasi-féle szótárban, amely a ’biztosság’ szavunkat „bátorságos, félelem nélküli állapotként” definiálta.6 A századfordulós korszak egyik legnépszerűbb lexikona már úgy fogalmaz, hogy a biztonság nem más, mint „az egyeseknek, a társadalomnak, s az államhatalomnak az az érzése, melyet a jog uralma teremt meg”.7 A korszak másik nagy enciklopédiája csak a szó idegen nyelvű változatát ismerteti: a ’ securitas’ „a rómaiaknál az állam biztonságának (S. populi Romani) személyesítése ”.8 Az állambölcselő Bihari Károly 1916-os Eötvös-monográfiájában amellett érvelt, hogy „az egyénnek jóléte és megelégedése attól a biztonságtól függ, amelyet saját viszonyainak gyors változásai ellen az állami szerkezetben talál”, és mivel a biztonság megléte az élet és az anyagi jólét élvezetének előfeltétele, „a lehető legnagyobb személyes biztonság létesítését az állam egyik fő feladatának kell tekintenünk”.9 Maga Eötvös is amellett tört lándzsát legfontosabb művében, hogy a biztonság a társadalom valamennyi rétegének közös érdeke: „Sem azon állítás, hogy a közrend és a közbiztonság fenntartása csak a vagyonosabb osztályoknak fekszik szívén, sem ama másik, hogy a vagyon az egyén gondolkodásmódjának és képességének mércéjéül szolgálhat, nem bizonyíttathatik be akár az elmélet, akár a gyakorlat útján.”10 6 Czuczor Gergely - Fogarasi János: A Magyar Nyelv Szótára I. Pest 1862. 679-680., 681-682. 7 Révai Nagy Lexikona III. Bp. 1911. 374. 8 A Pallas Nagy Lexikona XIV. Bp. 1897. 1024. 9 Bihari Károly: báró Eötvös József politikája. Bp. 1916. 101-102. 10 Eötvös József: A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra. I. kötet. Bp. 1902. 259. 11 A nyelvtudomány mai állása szerint „biztonság” szavunkat 1846-ra datálhatjuk. Vö. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Szerk. Zaicz Gábor. Bp. 2006. 71. Ahogy az idézettekből is kitűnik, már régebbi korokban is reflektáltak a biztonság fogalmára, értelmezése az idők folyamán azonban nem volt egyszerű. A nyelvújítás előtt a magyar szerzők is a latin ’ securitas’ szót használták előszeretettel, kiváltképpen, ha politikai vagy államjogi értekezésről volt szó. Ezt fokozatosan felváltották a ’bátorság’, ’biztosság’, ’bizonyosság’ stb. szavaink, majd a 19. század végére uralkodóvá vált az újonnan képzett ’biztonság’ szavunk.11 (1848-ban Pesten még Közbátorsági Választmány néven alakult szervezet a forradalmi rendfenntartás céljából, amelynek maga Petőfi is tagja volt.) Ami közös pontnak látszik, hogy valamennyi szerző az egyénből, azaz egyes emberek biztonságából indult ki, ami leginkább egy sajátos érzelmi állapotként, érzetként vagy érzésként definiálható. Elsőre ellentmondásnak tűnhet, de a biztonság jellemzően 7
