Századok – 2021

2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Székely Tamás: A kiegyezés mint biztonsági játszma. A dualizmus kora biztonságtörténeti perspektívából

SZÉKELY TAMÁS Mi fán terem a szekuritizáció? A biztonság „divatba nem régen jött szó, a régi és helyesebb biztosság értelmé­ben” - ez olvasható az 1860-as évek elején megjelent Czuczor-Fogarasi-féle szó­tárban, amely a ’biztosság’ szavunkat „bátorságos, félelem nélküli állapotként” definiálta.6 A századfordulós korszak egyik legnépszerűbb lexikona már úgy fo­galmaz, hogy a biztonság nem más, mint „az egyeseknek, a társadalomnak, s az államhatalomnak az az érzése, melyet a jog uralma teremt meg”.7 A korszak másik nagy enciklopédiája csak a szó idegen nyelvű változatát ismerteti: a ’ secu­ritas’ „a rómaiaknál az állam biztonságának (S. populi Romani) személyesítése ”.8 Az állambölcselő Bihari Károly 1916-os Eötvös-monográfiájában amellett érvelt, hogy „az egyénnek jóléte és megelégedése attól a biztonságtól függ, amelyet sa­ját viszonyainak gyors változásai ellen az állami szerkezetben talál”, és mivel a biztonság megléte az élet és az anyagi jólét élvezetének előfeltétele, „a lehető leg­nagyobb személyes biztonság létesítését az állam egyik fő feladatának kell tekin­tenünk”.9 Maga Eötvös is amellett tört lándzsát legfontosabb művében, hogy a biztonság a társadalom valamennyi rétegének közös érdeke: „Sem azon állítás, hogy a közrend és a közbiztonság fenntartása csak a vagyonosabb osztályoknak fekszik szívén, sem ama másik, hogy a vagyon az egyén gondolkodásmódjának és képességének mércéjéül szolgálhat, nem bizonyíttathatik be akár az elmélet, akár a gyakorlat útján.”10 6 Czuczor Gergely - Fogarasi János: A Magyar Nyelv Szótára I. Pest 1862. 679-680., 681-682. 7 Révai Nagy Lexikona III. Bp. 1911. 374. 8 A Pallas Nagy Lexikona XIV. Bp. 1897. 1024. 9 Bihari Károly: báró Eötvös József politikája. Bp. 1916. 101-102. 10 Eötvös József: A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra. I. kötet. Bp. 1902. 259. 11 A nyelvtudomány mai állása szerint „biztonság” szavunkat 1846-ra datálhatjuk. Vö. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Szerk. Zaicz Gábor. Bp. 2006. 71. Ahogy az idézettekből is kitűnik, már régebbi korokban is reflektáltak a biz­tonság fogalmára, értelmezése az idők folyamán azonban nem volt egyszerű. A nyelvújítás előtt a magyar szerzők is a latin ’ securitas’ szót használták elősze­retettel, kiváltképpen, ha politikai vagy államjogi értekezésről volt szó. Ezt fo­kozatosan felváltották a ’bátorság’, ’biztosság’, ’bizonyosság’ stb. szavaink, majd a 19. század végére uralkodóvá vált az újonnan képzett ’biztonság’ szavunk.11 (1848-ban Pesten még Közbátorsági Választmány néven alakult szervezet a for­radalmi rendfenntartás céljából, amelynek maga Petőfi is tagja volt.) Ami közös pontnak látszik, hogy valamennyi szerző az egyénből, azaz egyes emberek bizton­ságából indult ki, ami leginkább egy sajátos érzelmi állapotként, érzetként vagy érzésként definiálható. Elsőre ellentmondásnak tűnhet, de a biztonság jellemzően 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom