Századok – 2021
2021 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bálint Csanád: A „kettős honfoglalás” tételeiről
BÁLINT CSANÁD türkökről van szó: „Georgios Monachos szláv fordítója egyszerűen csak lefordította a görög forrás türk népnevének 10—11. század eleji jelentését: ugor ’magyar’.”197 A „fekete ugur” pedig a kései szerkesztésből származik, akkor születhetett az Orosz őskrónika „egy átdolgozójának figyelmetlenségéből adódó hírkettőződése”.198 Hogy a krónikaíró a bizánci forrásokból és a saját szláv közege emlékezetéből származó információinak kétféle z/^z/rjai között hangtanilag nem tudott különbséget tenni,199 az a hibájának nem róható föl. Ami a „fekete ugorok” kilétét illeti, azzal kapcsolatban sosem merült föl kétség; érdekes lehetőség, hogy az Oskrónika „fekete magyarokra” vonatkozó adata átvétel volna Querfurti Brúnótól.200 197 Balogh L: A magyarság i. m. 285-286. 198 Lásd uo. 197. jegyz. 199 A hangtani variánsokról lásd Róna-Tas A.: A honfoglaló i. m. 268. 200 Nazarenko, A. V: Ungarn und Rus’ i. m. 195. 201 Ludat H.: Farbenbezeichnungen i. m.; Omeljan Pritsak: Orientierung und Farbsymbolik. Zu den Farbenbezeichnungen in den altaischen Völkernamen. Saeculum 5. (1954) 376-383.; Peter Benjamin Golden: Khazar Studies I-II. Bp. 1980. I. 103., 142. 202 Albin Franciscus Gombos: Catalogus fontium historiae hungaricae. Bp. 1937. 15-16. 203 Uo. 429-430. Hangsúlyozandó, hogy míg Ademarus Cabannensis a bőrszínüket az etiópokéval írta hasonlatosnak, Querfurti Brúnó, aki maga járt is a fekete magyarok között, nem írt a bőrszínüknek ennyire szemetszúró eltéréséről. Vö. Halmágyi Miklós: Querfurti Brúnó felfogása saját népéről és Európa más népeiről. Belvedere 24. (2012) 101. 89. jegyz. Ademarus Cabannensis ezen közlése hitelességének megítéléséhez tartozik, hogy a monográfusa, James N. Grier szíves levélbeli közlése szerint a leírás hangneme Tacitusra emlékeztet; feltételezése szerint ő egy Karoling földrajzi leírást vett át. Vö. James N. Grier: Ademarus Cabannensis musicus et canton Firenze 2009.; Ademarus Cabannensis Opera Liturgica et Poetica: Musica cum Textibus. Corpus Christianorum Continuatio Mediaevo. Turnhout 2012. 204 László Gyula érvelése: László Gy.: A „kettős honfoglalás” i. m. 137-148. Tudományos optikai csalódás: minden tanulmány szerzőjének kézenfekvőnek tűnt három, földrajzilag és kulturálisan nagyon különböző forrás adatát öszszekapcsolni, s azokkal tárgyalni a sztyeppéi népeknél gyakori fekete-fehér színszimbolikával foglalkozó szakirodalmat:201 — az Orosz őskrónika fehér és fekete ugrii-jait, — egy Közép-Franciaországban a 10. század végén született forrás Fehér és Fekete Magyarországról („Álba Ungria” és „Ungria Nigra ”) szóló adatát,202 — egy Magdeburgban és Rómában tevékenykedő szerzetesnek 1006-ban II. Henrik császárhoz írt levelében említett „Nigri Ungri ” népet.203 Az Orosz oskrónika „fehér ugrii”-jai nem lehettek magyarok, az ezredforduló körüli Magyarország „fehér és fekete magyarjaival” foglalkozó, más forrásokra támaszkodó kutatás eredményei a „kettős honfoglalás” elmélete szempontjából érdektelenek.204 717
