Századok – 2021
2021 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Frank Tibor: Viktória királynő kezeihez. Az osztrák–magyar kiegyezés brit tükörben 1865–1870 (Egedy Gergely)
TÖRTÉNETI IRODALOM Összességében elmondhatjuk, hogy a kötet felépítése arányos, felhasználóbarát. Szerzője úgy találta ki és arra szánja, hogy adattartalma végső soron beépüljön a helytörténeti ismeretek közé: a helyi történetkedvelők és helytörténészek úgy tudnak a témában elmerülni, hogy eközben közelebb kerülhetnek a nyelvi akadályok miatt általában hozzáférhetetlen, tartalmilag primer módon megismerhetetlen forrásanyaghoz. C. Tóth Norbert szerzői magatartása kifejezetten kedvcsináló: mérlegelésre, továbbgondolásra szólít, a laikus, ám kellően motivált érdeklődő számára módszertani ismereteket közvetít, egyúttal „kutatásélményt” is kínálhat. Az olvasóra bízza, hogy a források alapján - és csakis azok alapján - gondolkozzon, mérlegeljen és döntsön is akár bizonyos részproblémákban, és helyes, de legalábbis a jelen ismereteink alapján szakmailag helytálló következtetésekre, sőt akár megállapításokra juthasson. Nem állítom, hogy minden helytörténeti könyvnek ilyen pozitivista, pőre adattári jellegűnek kellene lennie. De a mű szakmai szempontból is mindenképpen figyelemre méltó, érdekes megoldás. Egy preparált, gondosan előkészített anyagot kaptunk benne kézhez, amelynek alapján Cegléd történetének középkori fejezete jól megírható. Ha nekem kellene megírnom, biztosan magam is e munka alapján dolgoznék. Lakatos Bálint Frank Tibor VIKTÓRIA KIRÁLYNŐ KEZEIHEZ Az osztrák-magyar kiegyezés brit tükörben 1865-1870 Gondolat, Bp. 2019. 352 oldal Bár a brit külpolitikai gondolkodásban a be nem avatkozás elvének előtérbe kerülése a 19. század derekára megkérdőjelezte az európai erőegyensúly minden áron való megőrzésének a primátusát, az utóbbi szempont továbbra kiemelkedően fontos maradt. Ez megmutatkozott a Habsburg-birodalomhoz való viszony tekintetében is. Mint ismeretes, ez az államalakulat épp az 1860-as évek közepére jutott el hosszú történelmének talán legmélyebb struktúraváltásához, az osztrák-magyar dualizmus rendszerének a kialakításához. Adódik tehát a kérdés, hogy milyen elvek alapján, milyen szempontokat mérlegelve viszonyult Nagy-Britannia az 1867-es kiegyezéshez vezető folyamathoz. A válasz már csak azért is kulcsjelentőségű, mert kétségtelenül a korszak legjelentősebb hatalmáról beszélünk. A hazai történettudománynak nagy nyeresége Frank Tibor 2019-ben megjelent monográfiája, amely hatalmas forrásbázisra építve és a legmagasabb szakmai színvonalon vizsgálja meg a szigetország politikai elitjének a kiegyezéssel kapcsolatos attitűdjeit. Jegyezzük meg, Frank már 2004-ben szerkesztett egy kötetet a hazai Nagy-Britannia-kutatók munkáiból (Angliától Nagy-Britanniáig. Magyar kutatók tanulmányai a brit történelemről. Bp. 2004.), amelyek közül több is a brit-magyar kapcsolatokkal foglalkozott. Köztük szerepelt saját tanulmánya is a kiegyezés brit értékeléséről. Ausztria Nagy-Britannia számára évszázadokon át az európai erőegyensúly nélkülözhetetlen eleme volt, s Frank Tibor munkája azt bizonyítja, hogy a kiegyezéshez való viszonyulást is alapjaiban e szempont határozta meg. A kortárs brit gondolkodásban a „magyar kérdés” megoldása, a birodalom belső ellentéteinek számottevő csökkentése komoly esélyt kínált a hanyatló Habsburg-hatalomnak arra, hogy stabilizálni tudja helyzetét és ezáltal meg tudja 667 SZÁZADOK 155. (2021) 3. SZÁM
