Századok – 2021
2021 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Thoroczkay Gábor: A középkori Magyarország. Állam és ideológiák (Galambosi Péter)
TÖRTÉNETI IRODALOM képet az osztrák herceg, a császár és a cseh király konfliktusáról. Sajnos Lohrmannál is felbukkan az osztrák történetírás azon törekvése, hogy történelmi távlatokat adjon Burgenland számára: szerzőnk például a fent említett Pittenhez hasonlóan Nyugat-Magyarországot ugyanolyan kettős kötődésű területként láttatja. A kritikai megjegyzések ellenére a magyar kapcsolatokat feldolgozó fejezeteket két dolog viszonylag jól megóvta a súlyosabb hibáktól. Egyrészt: Varga Gábor: Ungarn und das Reich vom 10. bis zum 13. Jahrhundert (München 2003) címmel megjelent könyvének ismerete. (Ezzel kapcsolatban egyetértek Tringli István szavaival, aki Varga könyvéről írt recenziójában [Levéltári Közlemények 2004/1.] annak legfőbb erényeként a hatásközvetítést emelte ki.) Másrészt: az elbeszélő források alapos ismerete is Lohrmann segítségére volt, e kútfők azonban - háttérismeretek híján — olykor félre is vihették őt, például amikor Hont, Pázmány és Őrei vezéreket {duces), vagy Aba 1042. évi hadjáratának egyik vezérét {dux) hercegként fordította. Egy hasonló félreértés már nagyobb problémákhoz vezetett: Lohrmann egy 13. század eleji magyar határjárásban olvasható marchia Theutonicáv a „német határ” helyett „német őrgrófságként” értelmezett, és mivel Ausztria akkoriban már hercegség volt, azt a súrlódások egyik megnyilvánulásaként regisztrálta a korabeli magyar-osztrák kapcsolatokban. Ám igazságtalanok lennénk, ha nem mutatnánk rá a kapcsolattörténet olyan epizódjaira, amelyek ugyan ismertek a magyar kutatók előtt is, de az osztrák történetírás talán többet foglalkozott vele, mint például I. Béla király esetleges második házassága. Lohrmann művét a fentiek alapján - erényei elismerése mellett - nem tekinthetjük minden téren példamutató kiadványnak. A primer forrásokra építő módszere mindenképp követendő, ahogy az a szándéka is, hogy cseh és magyar kérdésekben ezen országok történetírásának eredményeit is bevonja a vizsgálatba, azonban e téren további erőfeszítésekre, esetleg - az idegennyelvi kompetenciák miatt - osztrák, magyar és cseh szerzők együttműködésére lesz majd szükség. Csermelyi József Thoroczkay Gábor A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁG Állam és ideológiák ELTE BTK, Bp. 2020. 143 oldal Thoroczkay Gábor egyháztörténész és krónikakutató az 1990-es évek végétől immár több mint húsz esztendeje tanít középkori magyar történelmet a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Oktatói tevékenysége során elsősorban az Árpád-kor forrásaival, a 11-13. századi Magyar Királyság egyház-, állam- és társadalomtörténetével ismerteti meg a hallgatókat. Újonnan megjelent kötetében saját kutatásai és két évtizedes tanári pályafutásának tapasztalatai nyomán a középkori magyar államot működtető politikai eszmék és intézményrendszerek korszerű összefoglalását tűzte ki célul. Noha a könyv mindössze másfélszáz oldal, tartalma rendkívül tömény és összetett. Felépítését tekintve a mű két nagyobb, egyaránt 9-9 fejezetet számláló részre tagolódik, melyek közül az első {Az állam, 9-68.) a középkori Magyar Királyság felépítésének és szervezetének meghatározó intézményeit, míg a második {Ideológiák, 69-119.) a középkori magyar eszmetörténet SZÁZADOK 155. (2021) 3. SZÁM 662
