Századok – 2021
2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Czinege Szilvia: Széchenyi német nyelvhasználata levelei tükrében
SZÉCHENYI NÉMET NYELVHASZNÁLATA LEVELEI TÜKRÉBEN láttak napvilágot a különböző „bevezetők” a német helyesírás, a helyes olvasás vagy a nyelvtan szabályaiba, ezek közül több is megtalálható az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében.11 11 A teljesség igénye nélkül néhány példa: Anleitung zur deutschen Rechtschreibung, zum Gebrauche der deutschen Schulen in den kaiserlich-königlichen Staaten. Temesvár 1777.; Verbesserte Anleitung zur deutschen Sprachlehre, zum Gebrauche der deutschen Schulen in den kaiserlichen königlichen Staaten. Wien 1779.; Verbesserte Anleitung zur deutschen Sprachlehre, zum Gebrauche der Nazionalschulen im Königreich Ungarn und dessen Kronländern. Buda 1789.; Deutsch-ungrisches Wörter-Büchelchen zum Gebrauche der Schulknaben. Német és magyar szókönyvetske, a’ tanúló gyermekek számokra. Károly—Fehérvár 1788. 12 Karl Gustaf Andresen: Sprachgebrauch und Sprachrichtigkeit im Deutschen. Leipzig 1898. 1. 13 A Ratio Educationisról bővebben a Széchenyivel is foglalkozó irodalmak: Padányi Viktor: Széchenyi kultúrája. Szeged 1943. 62-65.; Gesztesi Enikő: Gróf Széchenyi István tanulmányai, iskolai képzése. https://bit.ly/3upKGjG (letöltés 2020. márc. 6.) 5.; Oplatka András: Széchenyi István. Bp. 2005. 35.; Fehér Katalin: Értelmiség és nevelés a felvilágosodáskori Magyaroroszágon. Bp. 2017. 20-22. 14 Padányi V: Széchenyi kultúrája i. m. 45.; Gesztesi E.: Széchenyi tanulmányai i. m. 2. 15 Virág Irén: A magyar arisztokrácia neveltetése (1790-1848). Eger 2013. 30-36. Egy-egy egyedi esetet dolgoznak fel a következő munkák: Fónagy Zoltán: Fa és gyümölcse. Adalékok Batthyány Lajos bécsi tanulóéveihez. In: História mezején. A 19. század emlékezete. Tanulmányok Pajkossy Gábor Mindezen egységes helyesírási szabályok kialakítására törekvő kezdeményezések tehát ismertté váltak a magyar arisztokrácia köreiben is, az új nyelvtankönyvek helyet kaptak könyvtáraikban, a tényleges egységesítési eredmények fölött azonban ott állt és áll ma is egy nagyobb rendező elv: a gyakorlat, a nyelv használata és használói. „Ha az ember korábbi idők nyelvhasználata alapján eldönti, mi helyes és helytelen, akkor hallgatólagosan elismeri a használatot mint legfelsőbb törvényhozót és uralkodót a nyelv területén.”12 Széchenyi, a diák A 18. század második felének oktatási rendszerét az 1777-ben kibocsájtott Ratio Educationis határozta meg, amely részletesen szabályozta a nevelés rendjét a hasznosság elvének jegyében.13 A cseperedő arisztokrata ifjak számára a magántanítóval történő otthoni tanulás mellett a bécsi Theresianum is szóba kerülhetett nevelési alternatívaként. Ha nem ez utóbbit választották a szülők, akkor a gyermekeket hatéves kortól otthon oktatták, többnyire külföldi dajka, illetve nevelő segítségével, és csak vizsgázni mentek el valamelyik magyar vagy osztrák tanintézetbe.14 A taníttatás elsődlegesen az anya feladatai közé tartozott, az apa sokszor volt távol családjától közügyek vagy gazdasági teendők miatt. A tananyag hangsúlyos eleme volt a latin és a magyar nyelvtan, emellett pedig az idegennyelvtanulás is kiemelt szerepet kapott. (Ezért választottak a szülők külföldi nevelőket gyermekeik tanítóinak, de sokan arra is figyeltek, hogy a kiválasztott személy magyarul is tudjon.15 ) Az alsóbb osztályok tananyagát a gyermekek otthonukban 634
