Századok – 2021
2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - F. Romhányi Beatrix – Laszlovszky József: A tatárjárás pusztítása és a magyarországi templomhálózat
A TATÁRJÁRÁS PUSZTÍTÁSA ÉS A MAGYARORSZÁGI TEMPLOMHÁLÓZAT templomok indikátorai egy olyan területnek, ahol nem számolhatunk sem jelentős épületpusztulással, sem a népesség csökkenésével. Hasonló részletes elemzés elvégzésére nincsen lehetőségünk az ország más területein, de az utóbbi évek kutatásai nyomán felvethető, hogy egy másik régió templomhálózata is vizsgálható ebből a szempontból. Az Alföld északkeleti részén, részben a mai Kárpátalja területén végzett újabb, elsősorban művészettörténeti és építészettörténeti vizsgálatok rámutattak arra, hogy itt is számos román kori épület maradt meg egészen napjainkig. Még a későbbi átépítésekkel együtt is azt mutatják ezek az épületek, hogy a 13. században nem pusztultak el a már ebben az időszakban is álló falusi egyházak.35 Mivel erre a területre vonatkozóan sajnos nem áll rendelkezésre olyan részletes feldolgozás, mint az ország délnyugati részéről, ebben a tanulmányban nincsen lehetőségünk arra, hogy részletesen elemezzük. Az eddig ismert adatok előzetes áttekintése ugyanakkor azt mutatja, hogy ez is olyan területe lehet az országnak, ahol nem kell számolnunk a templomhálózat teljes vagy jelentős pusztulásával a 13. század közepén. Az alapkérdésünk szempontjából fontos, hogy az -egyháza utótagos helynevek ezen a területen ugyanúgy hiányoznak, mint a Délnyugat-Dunántúlon. Ennek alapján azt kell feltételeznünk, hogy az Alföldnek ez a része kevésbé pusztult el, mint a tájegység nyugatabbi, különösen a Csörsz-árkon belüli része. Ennek az okait és lehetséges magyarázatát további vizsgálatok tárhatják fel. Azt azonban már most is érdemes megjegyezni, hogy korabeli írott forrás is utal erre a jelenségre. Az egyik legfontosabb korabeli szövegünk szerint a Kárpátok északkeleti kapui felől betörő tatárok jórészt megkímélték ezt a régiót. Spalatói Tamás leírása szerint ugyanis miután a tatár seregek nagyon gyorsan felszámolták a hágókat lezáró akadályokat, az ország belseje felé haladva nem végeztek olyan pusztítást, mint amilyent az események későbbi fázisaiban lejegyeztek. „Mikor pedig az ország első településeihez értek, kezdetben nem mutatták ki kegyetlenségük teljes vadságát, mert keresztülnyargalva a falukon, zsákmányt szedtek ugyan, de az egészet tekintve nem okoztak nagy károkat.”36 Mindez teljesen ellentétes azzal a képpel, ami Spalatói Tamás, de hasonlóképpen Rogerius is leír a tatárjárás következő fázisáról, a pest környéki (például váci), majd a muhi 35 Középkori templomok a Tiszától a Kárpátokig. Középkori templomok útja Szabolcsban, Betegben és Kárpátalján I-II. Szerk. Kollár Tibor. Nyíregyháza 2011-2013. 36 Thomae archidiaconi Spalatensis Historia Salonitanorum atque Spalatinorum pontificum. A latin szöveget gondozta: Olga Peric. Kiad, és angol ford. Damir Karbic - Mirjana Matijevic Sokol - James Ross Sweeney. Bp. 2006. 260.: Venientes autem ad primos terrae colonos non totam suae atrocitatis sevitiam a principio ostenderunt, sed discurrentes per villas praedasque facientes non magnam stragem ex hominibus faciebant. A magyar fordítás forrása: Spalatói Tamás: A salonai és spalatói püspökök története. In: A tatárjárás. Szerk. Nagy Balázs. Bp. 2003. 54. 618
