Századok – 2021
2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - F. Romhányi Beatrix – Laszlovszky József: A tatárjárás pusztítása és a magyarországi templomhálózat
A TATÁRJÁRÁS PUSZTÍTÁSA ÉS A MAGYARORSZÁGI TEMPLOMHÁLÓZAT Vagyis az adatok csaknem kétharmada valamelyik sajátos kategóriába tartozik, és csupán tizenhárom esik a vegyes csoportba. 5. Az Alföld Csörsz-árkon belüli részén, pontosabban a Csörsz-árok, a Galacka folyó, a Kis Római-sánc és a Duna által határolt területen van összesen 148 ilyen helynév, közülük 117 esik a vegyes kategóriába. A fennmaradó 31-ből kilenc *fehéregyház, emellett ez az egyetlen területe az országnak, ahol az összes fent felsorolt, sajátos összetétel előfordul (három *félegyház, három *hímesegyház, hat ^kerekegyház, két *köegyház, hat ^Veresegyház, továbbá egy-egy *feketegyház és Vranyegyház). 6. A Dunántúl keleti részén, vagyis a Győr-Zágráb út és a Duna közé eső területen — ideértve a Solti szék területét is — 23 ilyen helynévről tudunk. Közülük hat *fehéregyház(a), kettő ^kerekegyház, egy-egy pedig *félegyház, Vímesegyház és Veresegyház. Vagyis az itteni helynevek fele a fentebb kiemelt kategóriák valamelyikébe esik, a vegyes kategóriába eső itteni adatok kétharmada viszont a Győr—Tolna úttól északkeletre található. 7. A Kárpát-medence nyugati részén, az egykori gyepű területén összesen öt adat van (ebből négy a Sopron-Kapuvár vonaltól északra, egy pedig a Dráva mellett). Közülük három szintén Fehéregyház (Fehéregyház Holies mellett, Fertőfehéregyház, Pozsony fehéregyház), csak a Pozsonyligetfalu határában adatolt Derzsegyháza és a Dráva-menti Drávaegyház (horvátul Cirkovlj an) tartozik más típushoz. Vagyis a Kárpát-medence területének alig 14%-át kitevő, a Duna, a Csörszárok, a Galacka és a Kis Római-sánc által határolt alföldi területen sűrűsödik az -egyház!-egyháza utótagú helynevek csaknem kétharmada. Mindeközben a *fehéregyház típusú helynevek 70%-a, a többi fent kiemelt kategóriába esők több mint fele e területen kívül található. A nagy többséget kitevő, vegyes összetétellel képzett helyneveknek viszont mintegy 80%-a ebbe az alföldi régióba esik. Ez a sűrűsödés még feltűnőbb, ha összehasonlítjuk e területet az Alföldnek a Csörsz-árkon kívül eső részével, ahol a vizsgált helynévtípusból töredék annyit találunk, mint az Alföld Csörsz-árkon belüli részén. Csak az alföldi előfordulásokat tekintve, a régió Csörsz-árkon belüli részére esik 90%, azon kívülre 10%. Ráadásul mind a mennyiséget, mind az összetételt tekintve az Alföld Csörsz-árkon kívüli részének képe sokkal inkább hasonlít a Dunántúlra, mint a közvetlenül szomszédos régióra. (1. táblázat) 610 után, 1300 és 1500 között a Kárpát-medence kolostorhálózatában végig megfigyelhető, hogy a koldulórendi kolostorok ezt a régiót nagyon kevés kivételtől eltekintve elkerülték. E Romhányi B.: Kolostorhálózat - településhálózat - népesség i. m. 1-49.
