Századok – 2021
2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - F. Romhányi Beatrix – Laszlovszky József: A tatárjárás pusztítása és a magyarországi templomhálózat
A TATÁRJÁRÁS PUSZTÍTÁSA ÉS A MAGYARORSZÁGI TEMPLOMHÁLÓZAT seregek ostromának, és a gyorsan felépített védművek a templomokkal együtt a tatárjárás martalékává váltak.3 Ezáltal a középkori templomhálózat egyes épületei közvetlenül bevonhatóak azokba a vizsgálatokba, amelyek a tatárjárás pusztításának térbeli elterjedését vizsgálják. 3 Rosta Szabolcs: Egy új lehetőség kapujában - tatárjáráskori védművek a Kiskunságban. In: Genius loci — Laszlovszky 60. Szerk. Métái Dóra et al. Bp. 2018. 186—192. Véleményünk szerint ugyanebbe a csoportba tartozik egy olyan templomos hely is, ahol a templom körül végzett geofizikai kutatások mutattak hasonló körárkot: Alexandru Hegyi et al.: Deserted Medieval Village Reconstruction Using Applied Geosciences. Remote Sensing 12. (2020) 1-24. 4 A projekt célkitűzéseiről és első eredményeiről lásd B. Szabó János — Laszlovszky József— Nagy Balázs — Uhrin Dorottya: The Mongol Invasion of Hungary (1241-42) and Its Eurasian Context. Annual of Medieval Studies at CEU 26. (2020) 223-233 Ezzel párhuzamosan megnövekedett azoknak a tanulmányoknak a száma is, amelyekben újra vizsgálat tárgyává tették a tatárjárás pusztításának kérdését, és amelyekben az általános tendenciák felvázolása mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az elsősorban egyes területek, településtípusok vagy központok pusztulásával foglalkozó elemzések, ezek nyomán rajzolva föl általános képet. A tatárjárás eurázsiai összefüggéseit, valamint annak rövid-, közép- és hosszútávú hatásait vizsgálva a közelmúltban indult komplex kutatási program célkitűzései között is fontos helyet kaptak ezek a kérdésfelvetések, és jelen tanulmányunk is ezek sorába illeszkedik.4 A 2018-ban indult négyéves kutatás résztvevői különféle tudományterületeket reprezentálnak, és közös munkájuk során részben saját friss kutatásaiknak, részben a közelmúltban megjelent legújabb publikációknak az eredményeit dolgozzák fel. A vizsgálatokban a tatárjárás közvetlen pusztításai mellett fontos szerepet kap annak az elemzése is, hogy milyen új források, emlékek vonhatóak be a kutatásba, és ezek mennyire módosíthatják az eseménysorról általában felrajzolt képet. Ugyanakkor módszertani szempontból szoros kapcsolat mutatható ki a fent említett egyháztopográfiai munkák és a tatárjárás kérdéseit és hatásait vizsgáló újabb tanulmányok között, mivel mindkét kérdéskör esetében jellemző az összetett forrásbázis és komplex kutatási módszertan. Ennek egyik fontos elemei olyan történeti indikátorok, amelyek révén előre meghatározott kritériumok alapján kiválasztott jelenségeket, illetve adathalmazokat elemzünk, amelyek valamilyen szempontból kapcsolatban állnak a tágabb történeti folyamatokkal - azon belül a vizsgált kérdésekkel. Ezekben az esetekben tehát az elemzett jelenségek, épületek, településszerkezeti sajátosságok nem csupán önmagukban fontosak, hanem azért is, mert jelzői lehetnek más, összetett folyamatoknak, amelyekre vonatkozóan nem rendelkezünk közvetlenül alkalmazható forrásokkal. Dolgozatunk legfontosabb célkitűzése tehát az, hogy újra megvizsgáljuk, milyen kapcsolat fedezhető fel a kutatás által ebben az összefüggésben már korábban is vizsgált -egyháza utó tagos helynevek elterjedése és a tatárjárás pusztítása között. 602
