Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Lovra Éva: A korai modern várostervezés magyar úttörője, Palóczi Antal
LOVRA ÉVA tervjavaslatot nyújtott be az Eskü téri híd hídfőjének és környezetének szabályozására az eltérő hídtengely-javaslatok feltüntetésével.94 Ezeket a Fővárosi Közmunkák Tanácsa részéről Heuffel Adolf készítette, egyéni rendezési és tengely-javaslatot pedig Palóczi és Devecis Ferenc95 adott be. „A hid azon helyen határoztatott felépittetni, mely az egyesületnek épitő- és műipari szakosztályában javaslatba hozott Palóczi-féle tervben javaslatba volt hozva s mely tervet az iparegyesület gipszmodellben el is készítette.”96 A végleges tervet végül HeufFel Adolf, a székesfőváros középítési igazgatója készítette 1896-ban, de csak 1908-ban fogadták el hivatalosan. 94 Uő: Az eskütéri hid elhelyezése és a kapcsolatos városrészek szabályozása I. Építő Ipar - Építő Művészet 19. (1895) 10. sz. 96-97.; II. rész 11. sz. 107-110. 95 Devecis del Veccio Ferenc a korabeli lapokban Devecits Ferencz néven is szerepel. 96 N. n.: Ipari vállalkozások előmozdítása. Magyar Ipar 16. (1895) 8. sz. 220. 97 N n.: Az egyesület tárgyalásai. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője 17. (1898) 1-40. sz. 112. 98 Palóczy Antal: Budapest városházáról. Magyar Ipar 21. (1900) 18. sz. 548. 99 PeczSamu: A budapesti Erzsébet-sugárút és az új városház. Építő Ipar - Építő Művészet 39. (1915) 21. sz. 123-124. 100 N ^..-Tervpályázatok. Épitő Ipar 37. (1913) 4. sz. 43. A dunai hidakat tekintették az egyesült székesfőváros tényleges egyesítésére alkalmas gyakorlati eszközöknek, ezért az új városháza helyének kijelölése is kapcsolódott a mai Erzsébet híd építéséhez. Bár Palóczi már 1892-ben megtervezte a városházát, a hely kijelölése egészen 1898-ig váratott magára. Az Építész- Egyletnek az új budapesti városháza elhelyezésére kiírt 1898-as pályázatán Palóczi munkája második díjat kapott.97 Az épület helyét ő a Duna partján jelölte meg. A székesfőváros törvényhatósági bizottsága 1898-ban tervpályázatot hirdetett a Károly-laktanya telke és környéke szabályozására és rendezésére.98 Palóczi újragondolt pályázatát kiemelten jónak ítélték (az első terve még 1892-1893-ban készült). A két terv a városháza elhelyezését tekintve nagyban különbözik egymástól. A Duna-parti elhelyezést ugyanis Palóczi felülbírálta, és a második pályázati kiírásban szereplő Károly-laktanya mellett döntött. A központi városháza helyének kijelölése után (Károly-laktanya) az új városháza elhelyezésének kérdése az Erzsébet út nyitása miatt újra a szabályozási kérdések középpontjába került.99 1913. április 15-én írta ki a Magyar Építőművészek Szövetsége a Budapest új városházának elhelyezése és a nagy körútig terjedő városrész szabályozása című pályázatát,100 a három legmagasabb pénzjutalomban részesült pályamunka egyikét, Vidor Emil és Vágó László mellett, Palóczi Antal készítette. Munkájában a városházát a Károly-laktanya telkére helyezte. Az egyesített főváros budai részének fejlesztésében nagy szerepet szántak a budai belső körútnak, amely összeköttetésben állt az Erzsébet híddal. Palóczi 1907-ben 593
