Századok – 2021

2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Berecz Ágoston: Paraszti nacionalizmus alulnézetből. Románok a dualista Magyarországon

BERECZ ÁGOSTON

2. ábra

A latinos névadás tájegységek szerinti megoszlása 1901-ig

A 2. ábrán a térkép táji tagolása a korabeli román mentális térképet igyekszik érzékeltetni. A legtöbben Hunyad vármegyében, az Erdélyi-szigethegységben, a Bánátban és az egykori Naszód vidékén adtak latinos neveket gyerekeiknek, a legkevesebben pedig Székelyföldön, Bihar és Arad vármegyében. Hunyad vármegye magas és Arad vármegye alacsony értékének a kivételével ezek a trendek egybevágnak a nemzeti mozgalom erősségéről szóló korabeli sztereotípiákkal. Sajnos, a térkép a vonatkozó adatok szűkössége miatt idősorosán nem bontható tovább.

Egyik társadalmi réteg sem részesítette előnyben a védőszenttel bíró latinos neveket. Az öt legkedveltebb latinos név közül négy ugyanaz volt a parasztok, mint az elit körében: Aurel,

Victor, Emil

és Cornel.

A Traian a

kategória egyetlen neve, amely különös népszerűséget élvezett a parasztság körében, ami megerősíteni látszik a népi Traianus-kultusz korai darálása melletti érveimet.

A latinos nevek elterjedtségét illetően az összes román érettségizőt tekintve nem volt különbség az unitusok (28,6%) és az ortodoxok között (28,7%). Ez meglepő eredmény, hiszen a latinizmus mint ideológia és nyelvi reformmozgalom görögkatolikus körökből indult 1848 előtt, tovább és erőteljesebben 567