Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Berecz Ágoston: Paraszti nacionalizmus alulnézetből. Románok a dualista Magyarországon
PARASZTI NACIONALIZMUS ALULNÉZETBŐL a parasztok hitét, hogy pogány nevekről van szó, bárhogy is ágáljon mellettük a papjuk.63 63 Uo. 31. A korabeli román liturgikus nevekhez Gherasim Timus: Dictionar aghiografic cuprindénd pe scurt vietile sfintilor. Bucuresti 1898. 64 A prozopográfiai adatbázis, amelynek az adataiból dolgoztam, az ELITES08 kódú, Culturally Composite Elites, Regime Changes and Social Crises in Multi-Ethnic and Multi-Confessional Eastern Europe. The Carpathian Basin and the Baltics in Comparison. Cc. 1900-1950 című kutatási projekt keretében készült, amelyet az Európai Kutatási Tanács támogatott 230518. sz. Advanced Team Leadership Grantjével. A projekt vezetője Karády Viktor, egyúttal az adatbázis adminisztrátora Nagy Péter Tiborral együtt. Köszönöm Karády tanár úrnak, hogy rendelkezésemre bocsájtóttá a kutatásomhoz szükséges adatokat. Az adatbázisból hiányzik a besztercei, medgyesi és segesvári szász gimnázium, a petrozsényi községi gimnázium az 1905-1906-os tanévtől és az oravicabányai az 1913—1914-es tanévtől. Ez a hiány a román diákoknak csupán pár százalékát teszi ki. A diákok csekély hányada születési év nélkül szerepelt az eredeti forrásokban, az adatbázis készítői az évfolyam médián születési évét rendelték hozzájuk. Az apa foglalkozása nem a gyermek születésének, hanem a beiratkozásnak az idejére, vagyis legalább tíz évvel későbbre vonatkozik, ez azonban paraszti szülők esetén kevéssé lényeges. A foglalkozást az adatbázist készítők több szinten osztályozták, amit a jelen elemzés céljára leegyszerűsítettem. 65 A román érettségizők kiszűréséhez a vallást vettem alapul, ezenkívül a bánáti és a szatmárnémeti gimnáziumok diákjainál névelemzést is alkalmaztam, hogy elkülönítsem őket a ruszinoktól és a szerbektől. Az utóbb elmondottak fényében pontosíthatjuk, hogy miről is árulkodik a latinos névadás. Azon szülőknek, akik latinos nevet választottak gyereküknek, nyilván nem tulajdoníthatunk kategorikusan erősebb nemzeti meggyőződést, mint azoknak, akik megmaradtak a hagyományos neveknél. Ám a paraszti szülőknek ehhez a lépéshez le kellett gyűrniük saját ellenérzésüket és szimbolikusan meg kellett kérdőjélezniük a helyi, szoros felügyeletet gyakorló közösség szolidaritását. Semmi sem szólt a latinos nevek mellett, egyedül a nemzeti ideológia. Az első világháború előtt ezért ezek megjelenése arra utal, hogy a szülők azonosultak a történelem nemzeti víziójával, és a nemzeti név által hordozott szimbolikus tőke ellensúlyozta számukra az összes lehetséges hátrányt. Még annak ódiumát is, hogy a gyereket ez a gesztus szimbolikusan kiemelte a közvetlen közösség hagyományából és egy elképzelt közösséghez kapcsolta. A kétféle, látható és láthatatlan közösség közötti különbséget semmi sem élezte ki annyira, mint a nemzeti névadás. Szerencsésebbnek gondolom magam Hricaknál, hiszen vizsgálatomhoz két átfogó adatbázis is rendelkezésre áll. Az egyik az 1867 és 1914 között érettségizők adatait tartalmazza, akik vagy az akkori Magyar Királyság románok lakta, keleti vármegyéiben születtek (Máramaros, Torontál és Békés nélkül), vagy ismeretlen a születési helyük, de ezen terület valamelyik középiskolájában tették le az érettségit.64 Közülük 15 610-et azonosítottam románként — a szülőhely 10 401 esetben, az apa foglalkozása 4548 esetben ismert.65 Érdemes megjegyezni, hogy az utóbbi adatcsoport megoszlása földrajzilag egyenlőtlen, mivel csak bizonyos iskolák tartották nyilván. Bár a román diákok közül igen 564
