Századok – 2021

2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Berecz Ágoston: Paraszti nacionalizmus alulnézetből. Románok a dualista Magyarországon

BERECZ ÁGOSTON

paraszt, aki csak a vallásához és nyelvéhez ragaszkodik, cselekvését pedig jobbára vélt anyagi érdekei irányítják.8

8 Braun Róbert: Lippa

és

Sansepolcro. Bp. 1908. 23.; Vas Béla: A végekről. Huszadik Század 13. (1906) 222.

9 Nicolae

Jósán:

Adeziunea populará la miscarea memorandistá (1892-1895). Márturii documentare. Bucuresti 1996.

115-304.

10 Geoffrey

Hull:

The Malta Language Question. A Case Study in Cultural Imperialism. Valletta 1993. 46.

11 Szabadság

(Nagyvárad) 1893.

szeptember

21.

In: Iratok

a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában I

—VIII.

Szerk. Kemény G. Gábor. Bp. 1956. II. 192.; Nagyvárad 1894. október 11. In:

Bihor.

Permanente

ale

luptei

nationale

románesti

I. Int.

Ioan Popovici et al. Bucuresti 1988. 189-190.; Diplomatia europeanà §i miçcarea memorandistá.

1892-1896.

Coord. Corneliu

Mi

hail Lungu.

Bucuresti

1995.

232., 236.

12 Sorin

Mitu

— Elena

Bárbulescu:

Romanian

Peasant Identities in Transylvania. Sources, Methods and Problems of Research. Transylvanian Review 22. (2013) Supplement 3. 269-278.

13 A

kérdésről a

XIX. századi

Erdély vonatkozásában lásd Mikos Eva:

Rege,

monda, folklór és közköltészet Orbán Balázs Székelyföldjén. In: Doromb. Közköltészeti tanulmányok 7. Szerk. Csörsz Rumen

István. Bp. 2019. 287-310.

A tömegek írástudatlansága teszi hasznavehetetlen forrássá azokat a támogató leveleket, amelyeket híveik nevében román papok tucatjai küldtek a Memorandum-per vádlottjainak. Nem tudni ugyanis, hogy milyen — vallási, nemzeti vagy egyéb - köntösben mozgósítottak mellettük.9

Ráadásul a parasztok, amíg nem vonták őket felelősségre miatta, boldogan adták a papjuknak bármilyen ügyhöz a nevüket — még olyanokhoz is, sőt talán épp olyanokhoz, amelyek jelentőségét nem érezték át kellően. Pár évvel később a máltai papság 60 ezer aláírást gyűjtött az olasz hivatalos nyelv érdekében, ami nemcsak az olaszul tudó máltaiak számát múlta felül többszörösen, de némileg még az írástudókét is.10

A Mihai

Pavel püspök

elleni nagyváradi tüntetés, majd a Memorandum-per valóban nyugtalanságot keltett a román tömegekben, de mind a magyar sajtó, mind a közös külügyminisztérium informátorai arról számoltak be, hogy a parasztok a cár neve napjára várják a fegyveres felkelést és vallásuk védelmében az oroszok bejövetelében reménykednek.11

Mondanom sem kell, hogy ez a szóbeszéd inkább felekezeti, mintsem nemzeti alapú identitásra vall.

A paraszti identitások vizsgálatának módszertani buktatóit áttekintő tanulmányukban Sorin Mitu és Elena

Bárbulescu

a falu csöndjének megtörésére a folklórszövegek tanulmányozását ajánlják.12

Sajnos az utókor által folklórközlésként kezelt legkorábbi szövegkorpuszok gyakran a legmegbízhatatlanabbak, egyrészt mert szerzőik az iskolázott falusi rétegek tudását is beleértették a néphagyomány fogalmába, másrészt mert a szövegeket erősen szelektálták és az érvényben lévő esztétikai és ideológiai elvárásokhoz igazították őket.13

A román paraszti nacionalizmusra kíváncsi kutatót különös óvatosságra inti, hogy a forráskritikai 549